Ez lett Orbán Viktor egyik legnagyobb vállalásából

2010-ben, a gazdasági világválság utóhatásaitól terhelt időszakban Orbán Viktor egyik legmarkánsabb vállalása az volt, hogy tíz év alatt egymillió új munkahely jön létre Magyarországon. A kijelentést nem csupán kampányszlogennek szánták, hanem a kormány gazdaságpolitikai programjának központi elemének: a cél egy „munkaalapú társadalom” megteremtése, a segélyezés visszaszorítása és a foglalkoztatás látványos bővítése volt.

A vállalás hátterében súlyos munkaerőpiaci helyzet állt. 2010-ben a foglalkoztatottak száma 3,7–3,8 millió körül mozgott, a munkanélküliségi ráta 10 százalék felett volt – egyes megyékben a 20 százalékot is megközelítette –, és Magyarország az Európai Unió sereghajtói közé tartozott a munkaképes korú népesség foglalkoztatási rátáját tekintve. A 2008-2009-es pénzügyi válság mély sebeket hagyott a gazdaságon, az államháztartás is roskadozott, a növekedési kilátások pedig semmi jóval nem kecsegtettek. Ebben a környezetben az egymillió új munkahely nem pusztán statisztikai célkitűzésnek, hanem gazdasági fordulat ígéretének számított. A következő években a kormány adópolitikai átalakításokkal, közfoglalkoztatási programokkal, beruházásösztönzéssel és munkaerőpiaci reformokkal igyekezett alátámasztani a vállalt célt – a kérdés pedig ma már az, mit mutatnak a számok másfél évtized távlatából - írja az economx.hu.

Ha kizárólag a foglalkoztatottak számát nézzük, az ígéret első ránézésre lényegében teljesült: a 2010 körüli 3,8–3,9 milliós szintről a foglalkoztatás a következő években folyamatosan emelkedett, és 2023-ban-2024-ben már 4,7 millió fő körüli történelmi csúcsot ért el. Ez valóban közel egymilliós bővülést jelent másfél évtized alatt. A legfrissebb, 2025 végi adatok szerint a foglalkoztatottak száma továbbra is 4,6-4,7 millió fő körül alakul, vagyis a szint tartósan jóval a válság utáni évek fölött stabilizálódott.

A foglakoztatási adatokat nézve uniós összevetésben a javulás nem vitatható az Eurostat adatai alapján. A 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 2010-ben még jóval az EU-átlag alatt volt, Magyarország a sereghajtók közé tartozott. 2024-re azonban a mutató 81,1 százalékra emelkedett, miközben az Európai Unió átlaga 75,8 százalék volt. Vagyis

Magyarország nemcsak felzárkózott, hanem stabilan az uniós átlag fölé is került. 

Százalékpontos javulásban Magyarország 2010 óta az EU egyik legnagyobb előrelépését mutatta fel a vizsgált időszakban: a foglalkoztatási ráta több mint 15 százalékponttal emelkedett, ami uniós összevetésben is kiemelkedő ütemű felzárkózást jelent. Összességében a 2010-ben kitűzött cél nemcsak abszolút számban hozott látványos növekedést, hanem uniós és régiós összevetésben is érdemi pozíciójavulást eredményezett.