Postakocsiktól a száguldó gépszörnyekig: ma már csak 3 óra a Mozart-golyó hazája

Persze nem volt ez mindig így, a kezdetekben akár 27-28 órába is telt, mire az ember eljutott Budáról Bécsbe, vagy fordítva, és ez már a jól szervezett postakocsi szolgálatnak volt köszönhető. 275 éve, 1750. október 15-én indult ugyanis útjára az első Bécs-Buda menetrendszerű postakocsijárat, az úgy nevezett delizsánsz, vagyis gyorskocsi.

A Bécs-Buda postakocsi útvonal

Ennek nevét őrzi ma is a budai Batthyány tér közelében található Gyorskocsi utca, ahol annak idején a magyar hálózat központja volt. A maga korában valóban gyors szolgáltatást négylovas postakocsik végezték, amelyekhez 16-18 kilométerre elhelyezett pihenő és lóváltó állomások tartoztak.

A személyzet öt főből állt, akik közül hárman a kocsin, egy az első lovon, míg a fullajtár a kocsi előtt lovagolt. Egy postakocsi összesen tizenhat személyt szállíthatott (beleértve a személyzet tagjait is), egy jegy pedig 15 forint és 14 krajcár volt fejenként, legalábbis 1849-ben. Ebben az árban a napi háromszori étkezés és a győri éjszakai szállás is benne volt, ágyneművel és dunyhával.

Ma már persze messze nem ilyen bonyolult eljutni egyik városból a másikba, így akár egy kellemes hétvégi programnak is ideális választás lehet sógorék fővárosa.

Bécs a múlt és a modern különös keveréke: itt a császári pompa és a Freud-féle tudatalatti békésen megfér egymás mellett. Aki a várost nem pusztán látni, hanem érteni is akarja, az ne csak a kávéházak márványasztalaihoz üljön le, hanem induljon útnak a 23 kerület valamelyikén át, és hagyja, hogy a város történelme és kultúrája lassan kitárulkozzon előtte.

Freud, film és óriáskerék

A 9. kerület tökéletes kezdőpont: itt lakott Beethoven, Schubert és Freud is. A Berggasse 19. szám alatti lakásban Freud 1938-ig praktizált, mielőtt a náci megszállás elől Londonba menekült volna – a hely ma múzeumként látogatható, és a pszichoanalízis bölcsőjének tekintik. Pár sarokkal arrébb található a Narrenturm, Európa első elmegyógyintézete, amelyben Freud annak idején gyakorlati tapasztalatot szerzett.

A város másik, sötétebb arca A harmadik ember című klasszikus filmben él tovább. A Dritte Mann Múzeumban több mint háromezer relikvia mesél a háború utáni, megszállt Bécsről – köztük Trevor Howard eredeti forgatókönyve és az a rács, amelybe Orson Welles utolsó menekülési kísérletében kapaszkodott. Innen érdemes továbbmenni a Praterbe, ahol a híres óriáskerék máig ugyanúgy forog, mint a filmben.

Múzeumok, kávéházak, klasszikusok

A frissen felújított Wien Museum új életet lehelt a város történetébe: több mint 50 000 interaktív tárgy és installáció mutatja be Bécset a középkortól napjainkig. A múzeumhoz tartozó Trude étterem modern osztrák konyhát visz.

A bécsi kávéházak nem egyszerűen vendéglátóhelyek – inkább életforma. A Naschmarkt közelében lévő Café Sperl klasszikus hangulatával és biliárdasztalaival igazi időutazás. A Demel patinás cukrászdájában a pálmaház-szerű szalonokban egymásra tornyozott torták várják a vendéget – a Fächertorte (flódni, csokoládébevonattal pedig zserbó) kihagyhatatlan. Ha viszont valami bohémre vágysz, a Vollpension a Schleifmühlgassén a retró nagymama-konyha újragondolt verzióját kínálja: házi sütik, vegán opciók, és esti koktélok.

Klimt, Schiele és a császári aranykor

A Schloss Belvedere felső palotája a bécsi művészet szívdobbanása: itt látható a világ legnagyobb Klimt-gyűjteménye, köztük A csók (1908), amely élőben sokkal meggyőzőbb, mint bármelyik képeslapon. Aki lelassulna, sétálhat a barokk kertekben vagy a közeli botanikus kertben.

A Kunsthistorisches Museum barokk pompájában Velázquez, Vermeer és Bruegel művei ragyognak, míg a MuseumsQuartier udvarai és kávézói a XX. századi osztrák művészet fellegvárát rejtik. Itt található a Leopold Múzeum (a világ legnagyobb Schiele-gyűjteményével), a Mumok, valamint a gyerekbarát Zoom múzeum is.

Este jöhet a zene: az újévi bécsi koncertelőadásokból ismerős Musikverein Aranytermében rendezett Mozart-koncert igazi időutazás – aranyozott díszletek, korhű jelmezek, és zárásként a Kék Duna keringő valóban a békebeli időkbe repít vissza.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: