Fiókban talált lelet borítja fel a modern gyíkok eredetéről alkotott elképzeléseket

Anglia
PUBLIKÁLÁS: 2022. december 07. 14:07

Egy több mint 50 éve a fiókban heverő éles fogú gyík megkövesedett maradványaiból arra következtetnek a kutatók, hogy a mai kígyók és gyíkok több tízmillió évvel korábban fejlődtek ki, mint ahogy eddig gondoltuk.

Éles fogai lehetővé tették, hogy gerinctelen és kisebb gerinces állatokat zsákmányoljon Forrás: © Lavinia Gandolfi/David Whiteside, Sophie Chambi-Trowell, Mike Benton/Natural History Museum, London

A példányt az 1950-es években a gloucestershire-i Tortworth melletti kőbányából gyűjtötte be a néhai kövületvadász, Pamela L Robinson. Akkoriban a lényt tévesen címkézték fel, majd eltették azóta a londoni Természettudományi Múzeumb egyik szekrényének mélyére.

A lelet azonban most előkerült, az 50-es évek óta végbement technológia fejlődés pedig lehetővé tette, hogy friss szemmel nézzenek rá. A CT vizsgálatokból kiderült, hogy a lény kulcsfontosságú helyet foglal el a hüllők fejlődéstörténetében.

A körülbelül 25 cm hosszú hosszú farkú lény (Cryptovaranoides microlanius) körülbelül 202 millió évvel ezelőtt élt. A latin név első tagja az élete nagy részét sziklahasadékokban töltő gyíkszerű lény rejtőzködő életmódjára utal, a második a kihajló, pengeszerű fogaira.

A Cryptovaranoides microlanius gyík több mint 200 millió évvel ezelőtt élt Forrás: © Lavinia Gandolfi/David Whiteside, Sophie Chambi-Trowell, Mike Benton/Natural History Museum, London

Steve Brusatte professzor, az Edinburghi Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a munkában, azt mondta, hogy bár a tudósok sokat tudnak az emlősök, madarak és krokodilok eredetéről, a gyíkok és kígyók származásával kapcsolatban már több a megválaszolatlan kérdés.

A CT-vizsgálat segítségével Michael Benton, a Bristoli Egyetem paleontológusa és munkatársai részletesen megvizsgálhatták a kövületet és a kőzetben rekedt csontokat. Megállapították, hogy az állat koponyája 3 cm hosszú volt, és a pikkelyes hüllők (squamata) rendjébe, azon belül az anguimorpha alrendjébe tartozott. A lény a modern gyíkok legfontosabb jellemzőivel bír, például a koponya hátsó részének csontjai extra rugalmasságot tesznek lehetővé az állkapocs kinyitásakor. A vizsgálatokból kiderült, hogy ez a legrégebbi ilyen hüllő, amelyet eddig találtak.

Az anguimorpha hüllők csoportjába 350 faj tartozik, köztük például a komodói varánusz Forrás: Sergey Uryadnikov/Shutterstock

Az anguimorpha hüllők csoportjába 350 faj tartozik, köztük az észak-amerikai gila, más néven viperagyík, vagy a hatalmas ragadozó, az indonéziai komodói varánusz.

A legrégebbi ismert modern gyíkról eddig úgy tudták, hogy körülbelül 168 millió évvel ezelőtt élt. A csapat szerint a lelet legalább 34 millió évvel teszi korábbra a modern pikkelyes hüllők eredetét - írja a The Guardian.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.