
Nem csoda, ha nem találta el: a fenti – számunkra is meglepő újdonságként ható – jellemzőkkel Puszan (angol nevén Busan) városát lehet leírni. Dél-Korea délkeleti csücskében helyezkedik el, az ország második legnagyobb települése, elővárosokkal együtt 4,6 millióan lakják. Az ötvenes években egy rövid ideig fővárosként is működött, miután a koreai háborúban sikerült elkerülnie az északi megszállást.
Puszan építészetileg legkülönlegesebb városrésze a Gamcheon kulturális falu, amit „Kelet Szantorinijeként" is gyakran emlegetnek. A szűk, tarka utcák és a tengerre néző hegyoldalba épített házak tényleg mutatnak némi hasonlóságot Szantorinivel, de itt véget is értek a párhuzamok.
Diákok szervezésében 2009-ben program indult Gamcheon imidzsének javítására. A városrész most több művészeti projektnek és szabadtéri alkotásnak ad otthont, szűk utcáikon sok turistával találkozhatunk.
Még ma is sok összetákolt építményt találunk viszont a Jagalchi halpiacon, ez adja a hely hihetetlen sármját. Az árusok szinte kizárólag idősebb asszonyok, a legkeményebb munkákat is ők végzik. Ládákat pakolnak, halakat válogatnak és pucolnak. A piac jellemzően a nyers és fagyasztott halak terepe, de azért pár kisebb halsütő standot, étkezdét is lehet itt találni, sőt néhány árusnál apró grillen is készülnek frissen halak. A piac picit agresszív, de nagyon hangulatos.
Annak, akinek ez túl sok, ott a zárt és rendezettebb főépület, ahol hatalmas akváriumokban tartják az árusok a még élő halakat, és akár gyönyörű és megkérdőjelezhetetlenül friss sashimi tálat is készítenek belőle helyben.
Gamcheon és Jagalchi teljes kontrasztja a Haeundae városrész, amit a felhőkarcolók és más modern épületek uralnak. Dél-Korea csodás, modern és mégis élhető arca itt még jobban megmutatja magát, mint Szöulban. Ebben a negyedben található ugyanis az ország leghosszabb strandolásra alkalmas tengerpartja.
Mivel emellett a városhoz tartozik az ország - és egyben a világ ötödik legnagyobb - teherkikötője is, voltak fenntartásaink a strand minőségével kapcsolatban. De a víz tiszta, a partot végig homok borítja, úszásra pedig kifejezetten alkalmasnak mondják egyenletes vízmélysége miatt. Legalábbis nyáron. A július 1-től augusztus végéig tartó strandszezonban a vízhőmérséklet átlaga 22,6 fok, az őszi hűvösebb idő megérkezésével azonban a víz is gyorsan hűl. Így szeptemberben mi már csak lábszárig merészkedtünk a vízbe.
A tengerpart ötcsillagos hoteleitől csak egy rövid séta Dongbaek-sziget (Dongbaekseon), ahol pazar látványt nyújtó sétaútvonal vezet a tengerparti sziklák oldalába építve. Pár méterrel beljebb pedig fenyőerdőn keresztülvezető rekortánon kerülgethetjük egymást a sportos, gyorsgyalogló és futó helyiekkel.
Mivel a nemzetközi járatok jelentős része Szöulba érkezik, valószínű, hogy jó pár koreai buddhista szentélyt látott már az utazó, mire Puszanba érkezik. Ha csak egy templomot néz már meg itt, az a Yonggungsa legyen, mert ilyet viszont még biztosan nem látott az országban.
Szokatlan módon a templomegyüttest ugyanis magas, tengerparti sziklákra építették. Ha hitrendszerével nem ütközik, tegyen egy látogatást a Hakeupul Buddha szobránál, melyről úgy tartják, hogy áldást és szerencsét hoz, és ne csodálkozzon a sárkányszobron se, a szentély neve ugyanis sárkányt jelent.
Egy fárasztó nap után pedig a legjobb, amit Puszanban tehet, ha felkeresi a legközelebbi termálvizes spát, hogy rápihenjen egy esti kaszinózásra. Ezek ugyanis a legnépszerűbb programok a városba látogató turisták körében.
A cikk szerzője a JTB Hungary Ázsiaspecialista utazási iroda, a Koreai Turisztikai Hivatal és a Turkish Airlines sajtóútján vett részt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.