Százmilliót adunk a szabadkai zsinagóga felújítására

Szabadka
PUBLIKÁLÁS: 2014. március 31. 11:24
Negyven éve dolgoznak a világörökség részének számító szecessziós zsinagógán, mely a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik. Legutóbb a kétezres évek elején tartottak benne szertartást. Szabadka mintegy hatezer fős zsidó lakossága közül alig tértek vissza a koncentrációs táborokból, ma csupán kétszázötvenen élnek itt. Orbán Viktor százmillió forintos hozzájárulást ígért.

A magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai zsinagóga belső terének felújításához – mondta az MTI-nek pénteken Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Szabadkán.

Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI

Szabados elmondta, a zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni.

Hozzátette: az építkezés ideje alatt az úgynevezett téli vagy kis zsinagógát használják, a vallási szertartásokon pedig a környező települések zsidó hitközségei is részt vesznek.

Orbán Viktor a tisztelet jeléül követ helyezett el a holokauszt szabadkai áldozatainak emlékművénél a zsinagóga udvarában.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Az épületet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervezték, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azonban azóta is tart.

Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI
Molnár Edvárd / MTI

Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is. Jelenleg a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik, esélyesnek tartják, hogy bekerül az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet 2014. évi 7 legveszélyeztetettebb elnevezésű programjába. A zsinagógában a legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.

A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt az észak-bácskai településen. A második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.