„Légiutaskísérő vagyok - ez a munkám legfájdalmasabb része”

A fenséges égbolt alatt végzett munka is tartogat árnyoldalakat. Kilencezer méter magasba emelkedni és egzotikus nyaralóhelyekre repülni elsőre álommunkának tűnhet, ám a légiutaskísérők élete korántsem csupa móka és kacagás. Ami az utasoknak pihentető kikapcsolódás, az a személyzet számára mindennapos kihívás, amelyet nem mindig úgy élnek meg, ahogyan azt kívülről sokan elképzelik.

A légiutaskísérő munka nem mindig olyan, mint amilyennek tűnik

- idézi Estelle Jones szavait a Mirror.

A stewardess elárulta, hogy munkán kívül nem is nagyon utazik, mert nem érzi szükségét.

„Végre megkaptam a szabadságomat, egymást követő repülőutakon dolgoztam... és most újra pakolnom kell egy bőröndöt, újra ki kell mennem a repülőtérre, újra repülőn kell ülnöm, újra egy teljesen új időzónához kell alkalmazkodnom, és újra egy olyan ágyban kell aludnom, ami nem az enyém.”

Estelle elárulta, hogy bár valóban vannak rosszabb problémák, mint utazgatni, de az hogy állandóan úton van elvesz a nyaralás izgalmából. Csak egy kis szabadságot akar, de újra és újra ugyanazt csinálja - pakol a bőröndjébe. Ezt a dolgot nem akarja megismételni, mikor szabadságon van. Hiszen ki akarná a vakációját egy fülkében tölteni?

Az irodából vagy éppen a repülőgép kabinjából való kiszabadulás kulcsfontosságú lehet a kiégés ellen. Egy friss jelentés szerint az amerikai munkavállalók négytizedét a munkahelyi feladatok által kiváltott elsöprő stressz- és kimerültség sújtja. A közösségi médiában közzétett videója alatt más légiutaskísérők értettek egyet a hallottakkal és mondták, hogy nem élvezik mikor újra repülőgépre szállnak akkor sem, ha kikapcsolódás miatt.

- írta egyikük.

- idézi a Post az egyik hozzászólót.

Más pedig egyenesen undorítónak nevezte, amikor a szabadnapján össze kell csomagolnia és ki kell mennie a repülőtérre.