Megdöbbentő adatot közöltek a magyar fiatalok egészségéről

A 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka egészségügyi okokból kénytelen tudatosan étkezni.

A Ifjúságkutató Intézet kutatásaiból kiderül, hogy a magyar fiatalok többsége nem tartja trendinek a gyorséttermeket, és többségük legalább hetente készít ételt saját magának vagy családtagjai részére. A tudatos táplálkozásra való átállás sokszor egészségügyi okokra és nem az aktuális étkezési divatra vezethető vissza. Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni, azaz elsősorban nem választja a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerül rá.

Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő: míg a 15-17 évesek 17 százaléka, a 18-24 évesek 23 százaléka, a 25 évesek és idősebbek 25 százaléka számolt be erről. A nők és férfiak között is van különbség, (26 vs. 22 százalék), ami összefügghet az erősebb tudatossággal, de a gyermekvállalási életkor sajátosságaival is, azaz egyes egészségügyi diéták a várandósság vagy babatervezés miatt is válhatnak szükségessé. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) rögzíthetünk, mint a vidékiek körében (23 százalék). Foglalkozási státusz szerint a dolgozók 25 százaléka, a tanulók 23 százaléka, míg a munkaerőpiacról kiszorult NEET-fiatalok (nem tanuló, nem dolgozó) csupán 16 százaléka kénytelen egészségügyi okokból tudatosan étkezni.

A táplálkozással kapcsolatos attitűdöket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a 15-39 évesek harmada szerint vannak olyan ételcsoportok, amelyek önmagukban is károsak az egészségre (például glutén, cukor, tej, hús stb.). A nagymintás ifjúságkutatás friss eredményeiből tudjuk, hogy pl. cukrozott üdítőitalt a magyarországi fiatalok negyede, húst közel fele, míg tejet 38 százaléka naponta fogyaszt. Nyers zöldség vagy gyümölcs napi fogyasztóinak aránya 39 százalék, cukormentes üdítőitalt 15 százalék, vegán húst 3 százalék fogyaszt naponta. A napi gyógyszerfogyasztó fiatalok aránya 8 százalék, míg táplálékkiegészítőt 12 százalék, vitaminkészítményt 26 százalékuk fogyaszt napi rendszerességgel.

Az egészséges táplálkozás iránti fokozott érdeklődést mutatja, hogy az Ifjúságkutató Intézet által megkérdezett 15-39 évesek közel harmada a közösségi médiában is gyakran fogyaszt tudatos étkezéssel kapcsolatos tartalmakat, ami elsősorban nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző. Az online információforrások kiemelten fontosak, az Ifjúság’24 jelentésből látjuk, hogy a fiatalok fele rendszeresen tájékozódik online egészségügyi kérdésekkel kapcsolatban.

Az egészséges táplálkozás fókuszba kerülése nem csupán magyarországi sajátosság, nemzetközi szinten is foglalkoznak a fiatalok táplálkozási problémáival. Az Eurostat felmérései szerint az Európai Unióban ugyan a fiatalok döntő többsége saját bevallása szerint jó egészségi állapotnak örvend, mégis minden ötödik nő és minden hatodik férfi krónikus betegségekről számolt be a 16-29 éves korosztályban. A WHO 2024-es jelentése szerint Európa-szerte egyre kevesebb serdülő fogyaszt napi rendszerességgel zöldséget vagy gyümölcsöt, pedig napi öt gyümölcs és zöldség fogyasztása ajánlott a felnőttek egészségmegőrzése érdekében.

 Az Ifjúságkutató Intézet kutatása a fiatalokat vizsgálta 2025 januárjában. A válaszadás online, önkitöltős kérdőívvel támogatott interjúkkal történt (CAWI) összesen 1000 15–39 éves magyarországi fiatalt kérdeztek meg reprezentatív mintaválasztást alkalmazva.