„Azok a viaszszürke arcok, úristen!” - Megszólalt a siófoki horrorbaleset mozdonyvezetője

A busz a tilos jelzés ellenére hajtott a sínekre, a vonatvezető tehetetlen volt, mégis, a mai napig rémálmai vannak. „Fékeztem, időben fékeztem, én ettől többet nem tudok csinálni”.

2003. május 8. reggel 8 óra 35 perc. A Déli pályaudvar irányából gyorsvonat közeledett, amikor a piros lámpát figyelmen kívül hagyó, főleg német turistákat szállító busz sofőrje a vonat elé hajtott.

Legszívesebben a vonatvezető is meghalt volna

Kiss Ferenc élete egy pillanat alatt összetört. Ő vezette azt a vonatot, amelyik kettészelte a turistabuszt és 375 méteren át tolta azt. Legszívesebben ő is meghalt volna. Hajszál választotta el a teljes összeomlástól. Bármilyen hihetetlen, de Ferenc 22 éve nem járt a baleset helyszínén. Most a Napló stábjával mégis elment. Eleinte valószínűleg tudatalatti ok miatt kerülte a helyszínt, később - ahogy jöttek az évfordulók - már tudatosan maradt távol a Darnay Kálmán téri vasúti átjárótól.

Még mindig a fülébe cseng az ütközés robaja, a sikolyok, majd a végtelen csend.

Még mindig emlékszik a részletekre, a nagy csöndbe belehasító szirénákra.

„Nem volt semmi sikoltozás, semmi az égadta világon, csak hallom, hogy nínó-nínó, jöttek a tűzoltó kollégák, és szerencse, hogy a szerencsétlenségben segítenek, sok mindent tudtak, de hát 500-600 méteren van a tűzoltószertár. Úgyhogy rögtön jöttek. A rendőrök is pillanatokon belül ott voltak...”

A siófoki vasúti átkelőt a helyiek azóta is elátkozott átjárónak hívják. A 2003-as baleset előtt és azóta is volt már itt gázolás, annak ellenére, hogy sorompót is tettek fel.