Megtaláltuk az egyik ipari búvárt, aki részt vett a hat évvel ezelőtti, 28 ember életét követelő hajóbaleset utáni műszaki mentésben. Mint azt a Bors is megírta, 2019. május 28-án a koreai turistákat szállító, Hableány nevű rendezvényhajót letarolta a svájci szállodahajó, a Viking Sigyn. A baleset után 27 holttestet emeltek ki a vízből, illetve az elsüllyedt hajóroncsból. Egy embert azóta is eltűntként tartanak nyilván, bár a szakértők szerint a sorsa sajnos nem lehet kérdéses.
A mentésben részt vettek rendőrök, a terrorelhárítás szakemberei, tűzoltók, és magáncégek ipari búvárai is. A helytállásukért közülük többen megkapták a Bátorságért Érdemrendet. Az egyik kitüntetett, a Moravcsik Zsolttal, Ádám Tamással és ifjabb Papp Zoltánnal közösen dolgozó Bánki Frigyes most a Bors kérésére felidézte a hat évvel ezelőtt történteket.
Közvetlenül a baleset után a TEK egységei megkezdték a mentést, de nem jutottak el addig, hogy a létrát elengedjék a víz alatt. Megjegyzem, hogy sodrásban nagyon nehéz ilyen körülmények között dolgozni, a rendőrség és a katonaság pedig akkoriban nem minden szükséges felszereléssel rendelkezett. Azóta természetesen már bevásárolt ezekből
– magyarázta Frigyes.
Az ipari búvár a körülményeknek megfelelően sisakban, telefonos összeköttetéssel merült.
„Száraz ruhát viseltünk a búvárruha alatt, amiben a víz hőmérsékletét nem lehet érzékelni. Nyáron egyébként még lent sem kifejezetten hideg a víz, de a speciális öltözet még télen is komfortos, főleg, ha dolgozunk benne. A hideggel tehát nincs probléma” – mesélte Frigyes.
Az érintett folyószakaszon a vízmélység a baleset idején a búvár emlékei szerint 8-9 méter lehetett.
Nekünk egészen a fenékig, a hajóroncshoz le kellett merülnünk. A Hableány a sodrás irányának sréhen állt, ezáltal volt egy árnyékosabb, védettebb oldala, amibe a Duna nem tudott belekapni. Ádám Tamás István kollégám onnan emelt ki holttesteket az ablakon keresztül. A tetemek kivételét különben a koreai hadsereg szakemberei végezték
– árulta el Frigyes.
A magyar búvárok elsősorban arra kaptak megbízást, hogy a négy erős kötelet átfűzzenek a hajó alatt, hogy aztán a Clark Ádám úszódaru kiemelhesse a roncsot.
„Mi akkor nem mehettünk be a hajóba, így nem tudhattuk, hogy a fedélzeten van-e holttest” – emlékezett vissza a tapasztalt ipari búvár, és hozzátette: a roncs felszínre hozásakor arra külön oda kellett figyelni, hogy az esetleges tetemek ne sodródjanak el.
Bánki Frigyes azt is elmondta, hogy a folyómederben milyen testhelyzetben kell a búvároknak dolgozniuk.
A mélyén már hatalmas a víz ereje, ezért gyakorlatilag nem is nagyon lehet állni, csak feküdni. Az sem mindegy, hogy a folyó éppen apad vagy árad, a mi esetünkben pedig az utóbbi történt. Ez azt eredményezte, hogy a víz sebesen hozta a törmeléket, az iszapot, illetve farönköket. A látótávolság is rossz, akár mindössze 10 centiméter, igaz, mi képesek vagyunk teljesen vakon dolgozni
– érzékeltette a körülményeket.
„Odalent a búvár egyedül van, nincs mellette a főnöke. Senki nem szól rám, hogy mit, hogyan kell tennem, persze mindenre oda kell figyelnem, ha este haza szeretnék érni” – szögezte le Frigyes.
A kérdés adja magát: hogyan oldják meg a folyami búvárok, hogy ne sodorja el őket a víz? A búvár egy létrán megy le a mélybe egy tömlővel, amit éppen a létra tart a fenéken. A légzéshez szükséges levegőt tehát fentről biztosítják számára, a hátra erősített palackot csak vészhelyzet esetén használják. A tömlőre rátekert kommunikációs kábelen keresztül tartja a kapcsolatot a felszínen dolgozó kollégákkal, akik a kérésére a tömlőn engednek, hogy nagyobb legyen mozgástere.
Egy 8 éves kislány halála megrendíti az embert
– nyilatkozta Bánki Frigyes, akinek a mentésben való részvétele után nincsenek rémálmai. Ugyan tudatosult benne, hogy tőle méterekre holttestek lebegtek, igyekezett az érzelmeit kizárni, hogy a feladatra koncentrálhasson. Természetesen az is tragédia, ha felnőttek meghalnak, de ők nagyjából azonnal tudják, mi fog velük történni, ha süllyed a hajójuk. Egy nyolcéves kisgyermek azonban nincs ennyire tisztában a fizika törvényeivel. Ő még megfogja a vele levő nagymamája kezét, mert biztos benne, hogy segít neki. Talán ezzel magyarázható, hogy az egész katasztrófában a koreai kislány vízbe fulladása rendítette meg a legjobban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.