Ezek miatt lehet nagyobb a szívbetegség kockázata télen

Régóta bizonyított, hogy a szív-érrendszeri betegségek előfordulásában télen egy kiugrás tapasztalható.

Az okok nem teljesen egyértelműek, dedr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa szerint fontos ismerni a rizikófaktorokat, hiszen így a szívbetegek nagyobb biztonságban lehetnek a hideg hónapokban is.

Több oka is lehet a télen előforduló szív-érrendszeri betegségeknek

A szakértők folyamatosan vizsgálják, milyen okai lehetnek annak, hogy bizonyos kardiológiai betegségek és események nagyobb arányban fordulnak elő télen, mint az év többi részében. Elsősorban ilyen aszívelégtelenség, amagas vérnyomás, az angina pectoris, az aortarepedés, a stroke, aszívinfarktus, a hirtelen szívhalál, a kamrai aritmia, és apitvarfibrilláció.
A kiugrás okai szerteágazók lehetnek.

Egyes teóriák szerint különösen az olyan környezeti tényezők játszanak ebben szerepet, mint az időjárás és a légszennyezettség – ezek a faktorok különösen az idősebbekre lehetnek nagy hatással.

És itt nagy csak az olyan extrém helyzetekre kell gondolni, mint a kihűlés és a fagyási sérülések – amelyek természetesen még veszélyesebbek a szív-érrendszeri betegekre, hanem ennél általánosabb, úgynevezett biológiai okokra is. A hideg idő mindenképpen nagy terhet ró a szívre és az egész keringési rendszerre.

• A hidegben összehúzódnak az erek, ami feljebb pumpálja a vérnyomást, ezért nőhet a szívinfarktus és astroke kockázata.
• Koszorúér-betegeknél nő azangina pectoris (mellkasi fájdalom) rizikója, mert a hideg nyomást helyez a koszorúerekre is.
• A hidegben a szívnek nagyobb erőbedobással kell dolgoznia, hogy fenntartsa a szervezet normál hőmérsékletét, a szél pedig csak nehezíti a helyzetet, hiszen az erős hideg szél gyorsan hővesztést okoz. Ezért az eleve szív-érrendszeri betegséggel élőknél, akik közül az idősebbeknek különösen nehéz lehet az adaptáció, nagyobb az esélye a kihűlésnek.

- A környezeti és a biológiai tényezők együttesen vezethetnek oda, hogy télen kimutatható a szív-érrendszeri halálozások nagyobb aránya – hangsúlyozza dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa.

Hogyan védekezhetnek a szívbetegek?

A legfontosabb, hogy az érintettek – különösen az idősebb korosztály – tisztában legyen a veszélyekkel, és tegyen minden elérhető óvintézkedést.

Azon túl, hogy ilyenkor télen fokozottan érdemes hangsúlyt helyezni az egészséges életmódra, érdemes lépésről lépésre áttekinteni a teendőket:

• Mindig öltözzünk melegen és rétegesen, gondoljunk a sapkára, kesztyűre és vastag zoknira is.
• Bár télen csábítóak a nehezebb ételek, próbáljuk megtartani az alacsony zsírtartalmú étkezést, gazdag zöldség-. gyümölcs fogyasztással. (Nem muszáj drága zöldségeket beszerezni, a savanyú káposzta az egyik legjobb C-vitamin forrás, ráadásul a fermentáció miatt a gyomor- és bélrendszernek is jót tesz.)
• Figyeljünk a D-vitamin pótlásra, ebben az égövben szinte mindenkinek kimerülnek a D-vitamin raktárai télen.
• Az alkoholfogyasztás veszélyes lehet, mert néhány pohár után úgy érezhetjük, felmelegedtünk, holott, ha kint tartózkodunk, ez valójában nem így van.
• Mozogjunk rendszeresen, de ne erőltessük meg magunkat. A napi akár többszöri rövidebb séta jó hatású, de szívbetegeknek nem ajánlott a megterhelő hólapátolás, vagy a méteres hóban való küzdelmes mozgás.
• Ne feledkezzünk meg a vírusok elleni védekezésről, nagyobb tömegben érdemes maszkot viselni, és többször kezet mosni.

- Ismert szív-érrendszeri betegeknek, illetve tünetet mutatóknak mindenképpen hasznos télen beiktatni egykardiológiai vizsgálatot– ajánlja Müller doktor. – Ilyenkor ellenőrizhetjük az állapotot, a szedett gyógyszerek hatásait és ha szükséges, változtathatunk is a beállításokon, illetve újonnan felfedezett betegeknél elkezdhetjük a kezelést. Megfelelő óvatosággal jó eséllyel csökkenteni tudjuk a téli kockázatokat.