Hosszú életet szeretnénk? Kevés kalória a kulcsszó

Minden nappal kicsit kevesebbet?

Ha csupán csak egy falattal kevesebbet teszünk minden nap a tányérunkra, azzal az előzetes kutatási eredmények szerint máris hozzájárulunk a hosszú élethez.

A hatékonyságért célszerűbb mindig kisebb lépésekben haladni, de azok biztosak legyenek – így van ez az evéssel is.

Egy előzetes kutatás szerint ha csak egy kicsivel kerül kevesebb étel a tányérunkra minden nap, már hosszabb lehet az életünk.

A kisméretű klinikai tanulmány szerint azok az emberek, akik kalória-bevitelüket 15 százalékkal csökkentették 2 év alatt, jelentős javulást tapasztaltak anyagcseréjük terén, ahogyan a biomarkereik is javultak, melyek a lassúbb öregedéssel függnek össze, ezzel együtt a hosszú élettel – mondta el Leanne Redman vezető kutató, a Los Angeles-i Baton Rouge Penningtion Bioegészségügyi Központ professzor asszisztense.

Az alanyoknak alacsonyabb lett a testhőmérséklete, a vércukra, az inzulin szintje, s a hormonok terén és jelentős csökkenést tapasztaltak, melyek mérsékelik az anyagcserét. Azt pedig már korábbról tudják, hogy azoknál figyelhető ez meg, akikre a hosszú élet jellemző.

alacsonyabb kalória-bevitelt és a hosszú életet – ám ez az első klinikai kísérlet, amely megpróbálta ugyanezt bizonyítani az emAz öregedési tanulmányok állatkísérletekben összefüggésbe hozták egymással azbereknél is – hangsúlyozta Rozalyn Anderson, az American Federation for Aging Research szakértője, illetve a Wisconsini Egyetem Közegészségügyi Iskolájának professzor asszisztense.

A kutatás eredménye teljesen összhangban van azzal, amit a majomkísérleteknél tapasztaltak.

A tanulmány során Redman csapata 34 egészséges embert kért meg – átlagosan 40 éveseket -, hogy kövessenek a kalória tekintetében szigorúbb diétát két éven át. Napi kalória-bevitelüket 25 százalékkal akarták lecsökkenteni úgy, hogy három különféle módszert használtak – egészséges étrend formájában. Hogy melyiket választják, azt a résztvevőkre bízták.

„Maguktól is elérték a 15 százalékos csökkenést kalória-bevitelükben, 2 esztendő alatt, ami igencsak figyelemreméltó” – fogalmazott Leanne Redman.

Átlagosan a csapat tagjai 9 kilót veszítettek ez idő alatt, nagyrészét az első évben. Ez úgy is igaz volt, hogy többségük normál súllyal kezdte a tanulmányt, s csak néhányan voltak kissé túlsúlyosak.

A tesztek az anyagcsere és a testfolyamatok terén is változást mutattak – ami egybecsengett az állatkísérletek eredményével, vagyis a hosszú élethez volt köthető. A résztvevőknél az oxidatív stresszszintje is mérséklődött, az anyagcsere csökkenésével együtt.

Mindez támogatva azt az ellentmondásos teóriát is, amely összefüggésbe hozza egymással a gyorsabban működő anyagcserét és a megnövekedett oxidatív stresszt a gyorsabb öregedés tekintetében.

„Amikor energiát termelünk, az anyagcserénknek melléktermékei vannak, melyek neve oxigéngyök. Ezek felhalmozódnak a testben és sejt-, valamint szövetkárosodást okoznak” – magyarázta Redman. Az ilyen károsodások járulnak hozzá a gyorsabb öregedéshez és az olyan betegségekhez, mint a rák.

Anderson ugyanakkor nem ért egyet azzal, hogy az oxidatív stressz által okozott károsodásnak lenne hatása a hosszú életre. Véleménye szerint az alacsonyabb kalória-bevitel a testet arra készteti, hogy az energiát hatékonyabban használja, s ebből az öregedést tekintve profitál a szervezet.

A kalória-bevitel csökkentésével mindenesetre nem is igazán a súlyvesztés a cél, hanem az, hogy fenntartsuk az alacsonyabb kalóriafogyasztást.

A tanulmányt a Cell Metabolism szaklap közölte.