Cannesban és Párizsban inspirálódik Kőnig László fürdőruha készítő: „A harsány színek mennek”

A pályája elején egy asztalra rakott bútorlapon tanult szabni. Ehhez képest ma már egy 15 méteres szabászasztalon születnek Kőnig László fürdőruha készítő kollekciói, ami egyébként több évtizedes álma volt. Már a 2026-os terveken dolgoznak, de mivel ezek még titkosak, az idei év trendjébe avatott be minket.

Kőnig László: „Pamutból készítettünk fürdőruhát”

László faipari technikusként végzett, viszont úgy alakult az élete, hogy még évtizedekkel ezelőtt pamutáruval kezdett el foglalkozni.

– Az elején bugyikat, illetve pizsamákat, köntösöket gyártottam – kezdi a mesélést a Poppy Lingerie tulajdonosa. – Körülbelül huszonöt évvel ezelőtt kitaláltam, hogy sztreccs pamutból készítsünk fürdőruhát, aminek leginkább az volt a lényege, hogy a nyári szezonra lefoglaljam a varrónőket. Azt gondoltam, hogy napozásra megfelelnek, ám meglepődve tapasztaltam, hogy rendes fürdőruhaként vitték és használták. Párszáz darabot készítettünk belőle és mind elkelt. Így indult el a cég fürdőruha karrierje. Később természetesen vásároltunk külön anyagot hozzá, sokat kísérleteztünk, mire megtaláltuk a saját stílusunkat. Voltak mellényúlások is, egyszer például egy üzletkötő javaslatára háromszög alakú melltartót készítettünk, pici bugyival, minden alkatrészük más színű volt. Utána évekig árultuk, akciósan. Az évek alatt rájöttem, hogy ha másra hallgatok, akkor mindig nyakunkon marad az áru. Amikor viszont a saját kútfőmből merítettem, valahogy működött. Csak olyan terméket gyártok, ami tetszik, amivel azonosulni tudok, ami passzol a stílusunkhoz, ami egy fiatalos, csinos, hordható, dögös vonalat jelent. Persze nem egyedül találom ki, megvannak a segítségeim, többek között a feleségem, akinek jó érzéke és ízlése van ehhez. Hagyom, hogy mindenki elmondja a véleményét, de a végső döntést nekem kell meghozni – szögezte le a Fanny magazinnak Kőnig László.

„Néha az ágyban is tervezek”

Általában öt varrodát látnak el munkával, de volt már olyan is, hogy tizenöttel dolgoztak együtt.

– Egyre több mindent én csinálok: anyagbeszerzés, kapcsolattartás a beszállítókkal, varrónőkkel, bár ezt már próbálom átadni a gyártásvezetőnek – meséli László. – Nagyon fontos a kommunikáció a szabászattal, mert napi szinten kell, hogy tudják a fontossági sorrendet. Ezt én döntöm el, mert én járom a boltokat, én tartom a kapcsolatot a viszonteladókkal, és látom, hogy éppen mire van leginkább szükség. A tervezést szeretem a legjobban, de sajnos most erre tudom a legkevesebb időt fordítani. Mindig van egy prioritás, ami időszakonként változik, ez most a konzultáció a boltosokkal, de van olyan, amikor mondjuk a katalógus fotózás van a fókuszban. Természetes, hogy van olyan, amikor éjjel az ágyban fekszem, de közben fejben terítékrajzokat rakosgatok és azon agyalok, hogy miként forgassuk az anyagot. De azért nem úgy kell ezt elképzelni, mint a világhírű márkáknál, hogy még az anyag struktúráját is megtervezik. Nem is szeretnék eljutni erre a szintre, mert sokszor már így is napi 10-12 órát dolgozom. Például ma délután anyagválasztás lesz a feladat, ugyanis tegnap kaptunk Párizsból egy mintacsomagot. A gyártásvezetővel kiválasztjuk, hogy mit rendeljünk meg belőle. Ehhez végig kell néznünk a meglévő anyagkészletünket, megálmodjuk, hogy mit, mivel tudnánk kombinálni. Egyébként az anyagokat általában Franciaországból, Olaszországból és Spanyolországból rendeljük, a szivacskúpokat pedig Németországból. Sajnos itthon nem létezik fürdőruhaanyag gyártás. 

„Keresettek a klasszikus darabok”

László szerint, a tökéletes fürdőruha választáshoz figyelembe kell venni a bőrünk, hajunk, szemünk színét is, de a legfontosabb az, hogy kényelmes legyen és ne érezzük benne magunkat meztelennek.

– Sokat inspirálódunk külföldön – meséli. – Rendszeresen járunk Párizsba, ahol a készárukat mutatják be, és Cannes-ba, ahol a trendi mintákat, textileket lehet beszerezni. Csodálatos élmény egy-egy ilyen esemény, ahol pezseg az élet. Ilyenkor mindig a következő évi anyagokat lehet megvásárolni, de kőbe vésett szabályok kötnek, hogy nem használhatjuk őket előbb. Az utóbbi években leginkább az élénk, az UV színek mennek, akár mintás verzióban is. Nagyon trendik az állatmintás, könnyező- és legyezőpálma mintás anyagok. Azt tapasztalom, hogy Magyarország el van csúszva pár évvel mondjuk az olasz divathoz képest. Ha valaki elmegy egy olasz tengerpartra, láthatja, hogy ott túlnyomó részt már az egyszínű darabok mennek. Én egyelőre nem tudom elengedni a harsány színeket, mert igény van rá, és én is nagyon kedvelem őket. Az évek alatt megtanultam, hogy nem engedhetjük meg, hogy az alapszínekből ne tartsunk fürdőruhákat, ilyen a sötétkék, fekete, piros, fehér. Itthon, a klasszikus darabok és a bikinik keresettebbek, mint a divatos színek vagy az egyberészes fürdőruhák. Azt gondolom, hogy a lelke mélyén, mindenkiben benne van egy kis készítő. Az, hogy hogyan bontja ki a szárnyait, rajta múlik. Én épp emiatt, az önmegvalósítás miatt szeretem a munkámat, mert meg tudom valósítani az elképzeléseimet.

Ezek is érdekelhetnek: