Wolf Kati még közel ötvenévesen is képes megújulni, és még attól sem riad meg, ha egy teljesen ismeretlen kihívás elé állítja az élet. Minderről egy exkluzív fotózáson mesélt a hot! magazinnak.

Wolf Kati nem szeretne húsz évesnek kinézni - Fotó: Szabolcs László / hot! magazin

hot!: Az újdonság jellemzi most az életedet: kiadsz egy albumot Új utakon címmel, amelynek november 26-án lesz a lemezbemutatója a Várkert Bazárban.

Wolf Kati: Ez egy nagy mérföldkő, mert eddig mindig csak egyesével adtam ki dalokat, ahogyan a legtöbb előadó manapság. Viszont nekem most fontos volt, hogy egy egész albummal jelentkezzek, úgy éreztem, össze kell foglalni azokat a dolgokat, amik történtek velem az utóbbi időben. Az elmúlt években leginkább az elektropop világában mozogtam, viszont most visszatértem a pop-rockhoz. A másik újdonság pedig az, hogy én írtam az összes dal szövegét, csupán egyszer kértem Major Eszter segítségét.

Annak a dalnak, amivel most jövünk ki, komoly üzenete van: egy olyan világban élünk, ahol nagyon könnyen ítélkezünk, sokan pedig minimális információk alapján szinte bárminek elmondják a másikat. Erről mindenképpen akartam írni egy dalt.

hot!: Mit akartál leginkább üzenni vele?

Wolf Kati: Természetes, hogy az embereknek van véleményük, de régen ezt családon vagy baráti körön belül beszélték meg. Az viszont teljesen elfogadhatatlan, amikor valaki parttalanul mocskolódik az interneten. Ez egy iszonyú romboló dolog mindenkinek, de még annak is, aki leírja ezeket.

Wolf Kati csak a saját oldalán olvas kommenteket

hot!: Téged is értek támadások?

Wolf Kati: Abszolút, ez senkit sem kerül el sajnos. Alapvetően csak a saját oldalaimon olvasok kommenteket, de még ott is előfordulnak rosszindulatú megnyilvánulások. Sosem értem, mire jó ez. Semmi gond nincs azzal, ha nem vagyok valakinek szimpatikus, vagy nem szereti a zenémet, de akkor miért megy fel az oldalamra, és miért tölt azzal időt és energiát, hogy mocskolódjon? Azt gondolom, csak úgy lehet ezt kezelni, ha figyelmen kívül hagyjuk. Igyekszem minden ilyen megnyilvánulást kiszűrni az életemből, és csak a pozitívakkal foglalkozni.

hot!: Említetted, hogy a dalok összefoglalják az utóbbi éveidet. Egész pontosan mire gondolsz?

Wolf Kati: Leginkább arra, hogy nőként hogyan élem meg az idő múlását, az életem változásait. Nyilván több szerelmes szám is felkerült az albumra, hiszen a popzenének ez az egyik fő mozgatója, ha van, akkor azért, ha nincs, akkor pedig azért. Írtam dalokat magáról a párkeresésről is. Mivel elváltam, tudom, milyen az, amikor egy nő újra keresi saját magát. Sokan vannak körülöttem, akik most élik meg mindezt. Emellett sokat foglalkoztam még a nőiség kérdésével is, tehát azzal, hogy mit kezdjünk azzal, hogy nem vagyunk már húszévesek.

Kati nagyon jóban van az exférjével - Fotó: Szabolcs László / hot! magazin

„Öregedni marha nehéz ebben a korban”

hot!: Szerinted mi a legjobb megoldás arra, hogy elégedettek legyünk?

Wolf Kati: Őszintén szólva öregedni marha nehéz ebben a korban! Jövőre ötvenéves leszek, amit kimondani azért durva! Manapság sokszor úgy tűnik, mintha minden tökéletes lenne, mintha nem is lenne öregedés. Legalábbis ezt látjuk.

Én úgy vagyok ezzel, hogy minek kellene tökéletesre kisimíttatnom a bőrömet? Nem kell húszévesnek kinéznem közel ötvenévesen, inkább arra gyúrok, hogy egy nagyon jól kinéző ötvenes legyek. Egyébként nekem sem tetszik az olyan férfi, aki kvázi megdöglik azért, hogy több évtizeddel fiatalabbnak nézzen ki.

Ott már inkább valamilyen erős belső konfliktust látok. Szeretem, ha látszik az arcomon vagy a bőrömön a korom. Emlékszem a nagymamám kezére, aki kilencvenkét évesen hunyt el, vagy most az anyukám kezére, aki hetvenöt éves. Egyik sem volt olyan, mint egy húszévesé, de pont ettől volt gyönyörű. Hiszen rajta van az élete, a szülései, a nehézségei, a szerelme és a gondjai is.

hot!: Tehát akkor neked sikerül elfogadnod a korodat?

Wolf Kati: Az egyik dalom pont arról szól, hogy fogadjuk el magunkat. Azért, hogy ez hiteles legyen, olyan fotókat és klipet készítettünk, amiben nincs rajtam egyáltalán smink. Sokan felvállalták már az „igazi” arcukat, és ezzel én is egyetértek, mert szerintem is fontos megmutatni, hogy így néz ki egy nő. Hétköznap sem nagyon sminkelem magam, alapozót nem használok, maximum a szememet vagy a számat emelem ki egy kicsit, aki követ, látja az oldalaimon, hogy mennyire más egy koncertsmink és a hétköznapi arc.

„Megszoktam, hogy milyen egyedül”

hot!: És azzal hogyan birkózol meg, hogy a lányaid egyre érettebbek? Szoktál arra gondolni, hogy milyen lesz, ha majd kirepülnek?

Wolf Kati: Pont a héten gondolkodtam el ezen… Janka már nagykorú. Remélem, hogy megy majd egyetemre, és akkor azokban az években otthon fog még lakni. Luca tizennégy lesz, tehát ott még van idő, de olyan gyorsan telnek az évek, hogy azért néha bizony eszembe jut, hogy milyen lesz majd, ha elköltöznek. Jelenleg heti váltásban vannak nálam és az apukájuknál, emiatt egy kicsit már megszoktam, hogy milyen, ha nincsenek velem, és milyen egyedül. Ettől függetlenül nagyon félek attól, hogy kirepülnek a lányaim. Hiába önállóak már, mégsem tudom elképzelni. Egyébként az egyik barátnőmnél nemrég repültek ki a gyerekek, és most padlón van. Most igyekszem támogatni őt, de eljön majd az idő, amikor majd neki kell engem.

hot!: Hogyan éled meg azokat a heteket, amikor nincsenek veled a gyerekek?

Wolf Kati: Az első néhány nap általában jól telik: jöhet a színház, a mozi, a kávézás a barátnőkkel és a többi. Hétvégére viszont már megkergülök, annyira hiányoznak.

Gyakran előfordul egyébként, hogy „ellopom” őket egy mozira vagy egy kis dumcsizós ebédre, amikor alapvetően nem nálam vannak.

Általában csütörtökön, tehát a negyedik napon jön el az a pont, amikor már átmegyek. Mindennap beszélünk ilyenkor, tehát látom a fejüket, de az ölelésük nagyon hiányzik. Szerencsés vagyok, mert nagyon jó viszonyban vagyunk a lányok apukájával, ezért ebből sosem csinálunk problémát, ő is ugyanúgy át szokott jönni hozzánk.

hot!: Ezek alapján nagyon szorosnak tűnik a lányokkal a kapcsolatod.

Wolf Kati: A kamaszkor velejárója, hogy sokszor elvonulnak, de azért ebben a korban is jól megvagyunk. Ha elmegyünk egy közös programra, sokat beszélgetünk, illetve nagyon fontosak nálunk a közös ebédek és vacsorák. Ilyenkor nincs például mobilozás sem az asztalnál. Sosem voltam ilyen „tigris anya”, aki öt órán át legózik a gyerekekkel, hiszen mindig is sokat dolgoztam. Viszont pontosan ezért figyelek oda arra, hogy amikor együtt vagyunk, akkor minőségi időt töltsünk. Lehet, hogy ez csak húsz perc, de ez az idő annál intenzívebb.

Wolf Kati: Nagyon félek attól, hogy kirepülnek a lányaim!