A Nagy Ő szinte bármit megengedhet magának, egy dolgot azonban nem akar és nem is tud megvenni pénzen: a szerelmet, ami egyelőre még várat magára. A saját egészségéért rengeteget tesz a sportolással, sőt, még a mesterséges intelligenciát is használná a fiatalításához – minderről a hot! magazinnak mesélt bővebben.

Jákob Zoltán igazi világutazó, így lakásának elengedhetetlen kelléke a földgömb - Fotó: Szabolcs László / hot! magazin

hot!: Kanyarodjunk vissza a történeted elejére. Milyen gyerekkorod volt?

Jákob Zoltán: Boldog. Akkor még nem ismertem a világot, amiben most élek. Egy szűk közösségben éltem egy pici zsákfaluban, ahol nagyon kevés emberrel találkoztam. Az édesanyámmal töltött idő volt számomra a boldog idő; apukám mindig úton volt és dolgozott, a bátyám pedig akkoriban már felköltözött Budapestre. Ahogy nőttem fel, úgy tűnt el bennem ez a fajta felhőtlen boldogság az elvárások és a megfelelések miatt.

Mostanában tért vissza, most vagyok olyan boldog, mint gyerekkoromban.

hot!: Van benned megfelelési kényszer mások felé?

Jákob Zoltán: Szerintem minden emberben van. Saját magadat nem látod úgy, mintha mások szemével néznéd, és ez probléma. Most, hogy sok pénzem lett, rájöttem, hogy a pénz nem boldogít, ha nem vagy kibékülve magaddal. Először kell egy önismeret, hogy aztán a javakkal boldog tudjak lenni. A pénz csak rátesz a boldogságra, nem tudja megalapozni.

„Éjjel-nappal paprikáztunk”

hot!: Mindig tudtál bánni a pénzzel?

Jákob Zoltán: Keresztanyám mondta sokszor, hogy én bánok a legjobban a pénzzel a családban. Mindig spóroltam, és félretettem, amit tudtam. Később tanultam meg, hogy nem a spórolás a jó út, hanem inkább az, hogy több bevételed legyen.

Ha nincs bevétel, nincs miből spórolni.

hot!: Ez neveltetés kérdése nálad?

Jákob Zoltán: Annak idején senkinek sem volt saját autója a faluban – mi vettük meg az első privát járművet. Édesapám nagyon szorgalmasan gyűjtögetett; bevállalta, hogy az első és második szomszéd paprikaföldjét gondozza terményért cserébe, mert ők lusták voltak elvégezni a munkákat. Éjjel-nappal paprikáztunk, disznóink is voltak. Mindenbe belefogtunk, amibe csak lehetett.

A milliárdos fürdőszobája is hanyag eleganciával készült - Fotó: Szabolcs László / hot! magazin

hot!: Hogyan jutott eszedbe, hogy vállalkozásba kezdj?

Jákob Zoltán: Mérnökként kezdtem Németországban. Építésvezető voltam.

Kiderült, hogy két embert építettek le költséghatékonyság céljából, és engem egyedüliként felvettek, én pedig több bevételt hoztam, mint korábban ők ketten.

Ezt egy idő után anyagilag nem akarták elismerni, így hazajöttem, és vállalkozó lettem. Majd egy cseh ember megkeresett, hogy nem szeretnék-e itthon műköröm-alapanyagokat forgalmazni. Hamarosan kiderült, hogy csúnyán átvertek, ám erről nem szeretnék beszélni. Szakítottam vele, kimentem Hollandiába, behoztam egy amerikai műkörömmárkát, ám azt egy idő után nem fejlesztették tovább, így elkezdtem foglalkozni a saját márkám fejlesztésével. A többi pedig már történelem.

„Immunis vagyok arra, hogy elszálljak”

hot!: Nem szálltál el a sikerektől?

Jákob Zoltán: Aki úgy lesz sikeres, hogy protekciója van, az lehet, hogy nehezen tudja kezelni. A sikert úgy lehet feldolgozni, hogy apró sikerek vannak gyerekkorom óta, és azokból építkezem. A suliban kiválasztottak őrsvezetőnek; amikor bevonultam katonának, ott is előléptettek zászlóaljírnoknak – ezek apró örömök, amik folyamatosan segítettek.

Gyakorlatilag immunis vagyok arra, hogy elszálljak, mert megtanultam kezelni ezeket.

hot!: A szerelem mindig is hiányként szerepelt az életedben?

Jákob Zoltán: Egész életemben vártam a nagy Ő-re. Többször is éreztem, hogy most itt van az életemben, aztán kiderült, hogy nem azt az illetőt szánta nekem az ég. De sosem értelmeztem úgy, hogy kidobott idő volt egy párkapcsolat. A nagy Ő nem azt jelenti, hogy valakivel örökre együtt vagyok, hanem azt, hogy megtalálom a páromat, akivel lélekben is együtt tudok élni.

hot!: Mit keresel egy lányban?

Jákob Zoltán: A szeme a legfontosabb. Ha látok a tekintetében egy szikrát, akkor az engem megfog. Onnantól kezdve nem érdekel, hogy milyen a feneke vagy a testalkata. Érdekel, hogy tudjunk jókat beszélgetni egymással. Ezt követően nézem meg, hogy mennyire ápolt, figyel-e a hajára, körmére. Ha én beleszerelmesedek valakibe, elmegyek a falig.

„A negyvenedik születésnapom volt a legrosszabb”

hot!: Mi inspirált arra, hogy könyvet írj?

A műköröm király otthonában fogadta a hot! magazin stábját - Fotó: Szabolcs László / hot! magazin

Jákob Zoltán: Nem a saját ötletem volt. Valaki megkeresett azzal, hogy szívesen olvasná a sikerem titkát, illetve a kommentekben is többen jelezték, hogy érdekelné őket – így jutottam el ide. Sokan azt mondják, hogy aki nem tudja, az tanítja. Én most megszegtem ezt, mert úgy próbálom tanítani, hogy közben megcsináltam. Egy darab lesz magamból a könyv, amit úgy neveztem el, hogy Életleckéim. Lesz benne rengeteg sztorizás, nem feltétlenül csak jó dolgokról, pofonokkal, sikerekkel, csalódásokkal.

hot!: Innen jött, hogy segíteni szeretnél másokon?

Jákob Zoltán: Tudom, milyen nehéz sorsok vannak, de nem azért segítek, hogy hálás legyen valaki. Sőt, az emberek jó része nem hálás. Ezért választottam a gyerekeket, mert ők még őszintén tudnak örülni, irigység nélkül. Havonta ellátogatok egy-egy intézménybe; volt, hogy ötmillió forintos támogatást adtam vagy hintát építettem az iskolásoknak. Ez nem felvágás – példát szeretnék mutatni az embereknek.

hot!: Az interjú előtt azt mondtad, hogy te nem leszel nyugdíjas. Hogyan viszonyulsz az idő múlásához?

Jákob Zoltán: A negyvenedik születésnapom volt a legrosszabb. Ott éreztem azt, hogy megöregedtem. Két évig nem is tartottam a nagy napot, majd megértettem, hogy meg kell élni a pillanatokat, és nem ezen rágódni, így azóta nem zavar az idő múlása. Olyan szempontból zavar, hogy a lelkem nem öregszik, de a testem igen. Ezért várom, hogy újraindítsák az emberi sejtek megújulását célzó mesterséges intelligenciát, amit 2021 őszén leállítottak.

hot!: Szembemennél az idővel?

Jákob Zoltán:

Ha lesz rá lehetőség, igen, fiatalítani fogom magam.

Felvillanyoz ez a világ, mert amikor azt gondolod, hogy mi értelme az életnek, hiszen befejeződik, akkor felcsillan a remény, hogy nem feltétlenül ez az út vége. Másrészről tudom, hogy a génjeim továbböröklődnek a gyerekeimben, ez pedig kicsit olyan, mintha meghosszabbítanák az életünket. Így könnyű feldolgozni az elmúlást.

hot!: Mennyire fontos az életedben a család?

Jákob Zoltán: Nekem a család mindenek felett áll, még ha a szülők nincsenek is együtt. Nekünk mozaikcsaládunk van a lányaimmal, mert én tök jól összebarátkoztam a volt feleségem mostani párjával, olyannyira, hogy tavaly együtt utaztunk el karácsonykor, és idén is közösen megyünk kikapcsolódni.

Mesterséges intelligenciával fiatalítaná magát a TV2 sztárja