Pataky Attila: Az idő sem gyógyítja be a sebeket

Pataky Attila, a zenésztársak és persze az EDDA rajongók soha nem felejtik el azt a 30 évvel ezelőtti napot, amikor a 25 éves gitáros zseni motorra pattant az agárdi EDDA táborban, hogy egy kicsit kiszellőztesse a fejét a koncert után. Kun Péter Velencénél, a 7-es főút 47-es kilométerénél éppen visszafordult, amikor az utána küldött testőr halálra gázolta. Pataky Attila még három évtizeddel a tragédia után is csak nehezen beszél fiatal barátja és zenésztársa elvesztéséről.

„Örök hiányérzetet hagyott bennem”

– Péter emlékére ma gyertyát gyújtottam, de nem megyek el a baleset helyszínén álló emlékműhöz, mert még ma sem tudom feldolgozni a halálát, ami az értelmetlennél is értelmetlenebb volt. Örök hiányérzetet hagyott bennem és ez a fájdalom nem múlik, hiába telt el már harminc év. 

– kezdte szomorúan a banda frontembere, aki úgy gondolja, Kun Péter sorsa addig a napig volt megírva.

„Soha nem feledjük el őt”

– Hitem szerint minden úgy történik, ahogyan az egy ember számára meg van írva a sors által. Neki erre az életre sajnos ennyi volt rendelve. Péternek ott mennie kellett, nekünk pedig tovább kellett lépnünk az elvesztése felett érzett mérhetetlen gyászon és fájdalmon. Bizony igaz a mondás, hogy mindig annak a nehezebb, aki itt marad. Soha nem felejtjük el őt, de bevallom, nem beszélünk róla, mert csak sebeket tépünk fel vele. Őszintén megmondom, a családjával is megszakadt a kapcsolatunk. Akkoriban hagytuk egymást gyászolni és túlélni. Az édesanyja, az édesapja, a testvére és a kedvese is nagyon meggyengült a tragédia után.

– tette hozzá fájdalommal a hangjában Pataky Attila.