Nem lett kitűnő a gyerekem!

Alsóban sikerült beskatulyázni a gyereket, hogy a képességeivel baj van, hogy matekból ne számítsunk kettesnél jobbra, hogy lusta és figyelmetlen a lány. Utóbbival egyetértek, az előző kijelentések viszont pont arra voltak jók, hogy ezt az elméletet a bizonyítvány is tükrözze, majd a gyerek elveszítette a maradék kedvét is ahhoz, hogy jól tanuljon. Hiába biztattuk és tanultunk vele, a jegyei alig ütötték meg a négyes szintet, főleg alatta teljesített. A tanárok azt mondták: ne számítsunk jobbra. Csakhogy én nem hagytam annyiban.

Nevelési tanácsadó, IQ teszt, matek teszt. Megállapítják, hogy a gyerek szorong. A matekkal valóban vannak gondjai a feladatlap szerint, méghozzá érthetetlen módon az alapműveletek körül van probléma. Az IQ teszt viszont döbbenetes eredményt hozott: a matematikához szükséges logikai képességei kiemelkedőek, 120 pont fölött teljesített. Ehhez képest – bár még mindig abszolút átlagos – jóval kevesebbet, 98 pontot ért el azokban a feladatokban, ahol a rövid távú memóriát kellett használnia – ez szintén szükséges a matematika tanulásához. A probléma gyökere tehát megvan, és fejlesztéssel javítható. A gyerek megkönnyebbült, és végre kezdi elhinni: ő nem buta.

Akkoriban kezdtünk el lovagolni járni, ami egyrészt motiváció is volt, másrészt – mint a nevelési tanácsadóban elmondták – rendkívül jó hatással van a gyerekre ez a sport. Rengeteg készséget fejleszt, és az önbizalmat is növeli. Úgy tűnik, tényleg beválik, a gyerek bármire képes, hogy a heti két edzésen részt vehessen. Még a leckéire is odafigyelt, sőt, azóta nem maradt itthon felszerelés sem.

Átbeszélgetett éjszakáinkon gyakran volt téma, hogy mennyire fontosak a jegyek. Arra a sóhajra mindig emlékezni fogok, ami felszakadt belőle: "De anya, hiába tanulok, sosem kapok jó jegyet." A második félév második felében azt láttam, hogy ebéd után hazajön és magától leül tanulni. A történelmet, a geometriai fogalmakat, a nyelvtani szabályokat úgy felmondta, hogy csak pislogtam. Meg is lett az eredménye, jöttek a jobb jegyek. Ez persze már nem befolyásolta nagyon az év végi bizonyítványt, de szemet hunyok fölötte, talán valami elindult. Ha ő így folytatja a tanulást (már eltervezte, hogy ősszel milyen módszerrel fog tanulni), akkor talán a jegyeken is látszani fog.

Bár én nem dicsekedhetek színjeles bizonyítvánnyal, de büszke vagyok arra, hogy a lányom a nehézségek ellenére újra kedvet kapott a tanuláshoz, hogy az utolsó hónapokban odafigyelt arra, hogy a leckéi elkészüljenek, hogy ne maradjon itthon a matekfüzet, hogy órán elkezdett figyelni és aktív lenni. Arra is büszke vagyok, hogy három hónap alatt úgy megtanult lovagolni, hogy ősztől bekerülhet a versenycsapatba. És ezért egész nyáron folytatja az edzést. Amikor a lovarda kispadján ülök, és nézem, ahogy a nádszálvékony lányom egyenes háttal ül a többszáz kilós állaton, és minden figyelmét összpontosítva teljesen egyedül irányítja, sétál, üget és különböző feladatokat csinál vele, olyan hatalmas szeretet és ámulat önt el, hogy az a matek kettes már jelentéktelennek tűnik.

Olvasnivaló a témában:

http://www.csupaszivmagazin.hu/csak-a-kituno-bizonyitvanyra-buszke-a-szulo/

http://gumiszoba.com/2015/06/18/mennyit-er-a-gyerek-az-iskolaban/

https://vasledi.wordpress.com/2015/06/23/jegyek/

Tünde

További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?