Virág néni lekvárja II – közoktatási javaslatok az általános iskoláknak

szabályozás
PUBLIKÁLÁS: 2011. május 10. 14:00
Második rész – Általános az általános iskola?

Az alapítványi iskolák bajai és a diplomák újravédésének abszurd ötlete után íme, mivel biztatják az általános iskolák és középiskolák sokat próbált pedagógusait mostanában. Kötelező, munkahelyen töltendő munkaidő, meg az intézmény átvétele – akár az állam, akár az egyház által.

Aki esetleg lemaradt az első részről, elolvashatja itt.

School class at the SOS Hermann Gmeiner College, Dhakaphoto © 2010 Rainer Ebert | more info (via: Wylio)

Államosítani vagy egyházasítani?

Az, hogy Magyarországon valamivel több az önkormányzat, mint a kicsit nagyobb lélekszámú Egyesült Királyságban, azt ma már viszonylag sokan tudják. Bár a brit GDP is kicsit nagyobb, de a britek is szigorú takarékosságra kényszerültek az elmúlt években, ezek után nem meglepő, hogy a honi önkormányzatok nagy része fuldoklik az adósságban, nem ritkán a hatékonyság teljes hiányától szenved és alapfeladatokat sem képes megbízhatóan ellátni, elég, ha a hédervári iskola téli kényszerű szénszünetére gondolni, pedig a település nem is hasonlít például a nyomor sújtotta Toldhoz.

Nyilván innen származik az ötlet, hogy az iskolafenntartás feladatát vegye át valaki ezektől a szerencsétlenektől, az állam szerint az államnak kéne ezt megtennie, miközben egyes önkormányzatok vadul ajánlgatják, esetleg már át is adták az iskolát-óvodát valamelyik „történelmi” egyháznak, nem ritkán a szülők és a lakosság mindennemű megkérdezése nélkül. Gebasz a dologból akkor van, ha a frissiben átalakult egyházi iskola elkezd sokak számára teljesíthetetlen követelményeket támasztani, évekre visszamenőleg befizetett egyházi adó, kötelező hittan, tanórán kívüli foglakozások, vagy bármi más – ezek egy jó része indokolható lehetne, de akkor nem, ha mondjuk a település egyetlen általános iskolájáról van szó. És akkor a világnézet szabadságáról még nem is esett szó, hogy mi van azzal a szülővel, aki világnézetileg semleges iskolába vagy óvodába akarja íratni a gyereket, csak épp tíz kilométeres körzetben nincsen másik oktatási intézmény.

Kötelező, munkahelyen töltendő munkaidő – óraszámemelés a tanárnak és a gyereknek?

„Ezt úgy képzeljétek el, hogyha átverik a 28 óra munkaidőt, amit a munkahelyen kell tölteni (LINK6), akkor jövőre nincs napközis tanító néni, hanem mi vagyunk velük egész nap. Tehát nincs mikor felkészülni másnapra, esetleg ott van még az este meg az éjszaka” – mondja az alsós tanító néni. Majd hozzáteszi: „Ami a gyerekek óraszámát illeti, mostani heti 20-22 óra amúgy a maximum egy elsősnek, ha egy alsó tagozatos még mellévesz egy zeneóra-szolfézs kombót (heti 4 óra), heti 2 óra kórust vagy sportfoglalkozást, és heti 2 óra nyelvórát vagy sakkot, vagy bármit, akkor ez már heti 30 óra, ha minden nap egy óráig ír leckét, akkor ez a normál felnőtt alap 35 órás munkahete, normálisak vagyunk? Ők még csak hét-tízévesek.”

„A mai átlag tanáriban nem lehet dolgozatot javítani, tehát ha nem vihetem haza a 32 matekfelmérőt, akkor nem írunk majd dolgozatot” – teszi hozzá gimnáziumban tanító pályatársa. „Nem is beszélve arról, hogy nem árt a felkészüléshez ma már számítógépet, szakkönyveket használni, neadjisten az Internetet” – ebből melyik áll rendelkezésre az úgynevezett munkahelyen, megnézném azt a középiskolát, ahol a tanáriban minden tanár asztalán számítógép van.”

„Ha egyszer valaki politikusnak áll, elfelejti, honnét jött” – veszi át a szót megint egy általános iskolai tanár. „Jó és szorgalmas kolléga volt, mégis, amikor visszajött ide, már azt merte mondani, Ágikám, miért hőbörögtök, amikor a statisztika szerint 260 ezer az átlagfizetésetek? Na, megmérgesedtem, levágtam elé a bérpapíromat, nesze itt a százas, tizennyolc-húsz év tanítás után! Gyere Gabi, mutasd meg, mit ér 35 év, szóltam a kolléganőmnek is, mert ő sem visz haza sokkal többet. Az átlag nyilván úgy jött ki, hogy betették a rektorok, professzorok járandóságát is, mint tanári fizetést. A férjem azt mondta, ha kevesebbért kell többet dolgozni ezután, inkább ő alkalmaz, ennyit már ő is kiköhög, és megéri, hogy nem ülök az iskolában minden nap reggeltől estig. De akkor ki áll tanárnak, ha mi is elmegyünk?”

A pedagógus-szakszervezet még keményebben fogalmaz, állítólag sztrájkra is készülgetnek már, levelüket megírták a miniszterelnöknek.

A harmadik rész a felsőoktatással kapcsolatos tervekhez szól hozzá, amik már megjelenésük pillanatában nem kis vihart kavartak.

Vakmacska

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.