Evezős és bringás kaland a Felső-Tisza vidékén – Amit a Szatmárcseke és Lónya közti útról még senki sem mondott el

Amikor a legmelegebb nyári napokon elsimul a Tisza felszíne, s a folyó ártéri erdőinek illata megtölti a levegőt, különleges utazás veszi kezdetét. A Felső-Tisza vidéke – Szatmárcseke és Lónya között – nemcsak a folyón, de arról letérve, a gáton kerékpárral is felfedezhető. Ez az út evező és kerekező utazóknak egyaránt idilli, hiszen a vadon szépsége, illetve a falusi hagyomány és vendégszeretet ötvözete minden érzéket megérint.

A Felső-Tisza vidékének idilli bája – Szatmárcseke és Túristvándi

A Felső-Tisza vidéke Magyarország egyik legérintetlenebb természeti tája: a folyó szeszélyes kanyarulatai évszázadok óta formálják a part menti települések képét és mindennapjait. Az egész Európában is unikális ártéri ligeterdők, holtágak és apró, rejtett homokzátonyok együtt adják a táj vadregényes báját. A régió évszázadok óta a reformáció egyik magyarországi bölcsője, középkori templomai freskókkal, fakazettás mennyezettel a múltról mesélnek.

Szatmárcsekénél indulunk felfedezni Magyarország második legnagyobb folyamának felső vidékét, de előbb még bebarangoljuk a települést, mely több dolog miatt is nevezetes. Egyrészt 1815-34 között itt élt és itt fejezte be a Himnuszt Kölcsey Ferenc költőnk. Ma az egykori Kölcsey kúria helyén emlékszobát rendeztek be a tiszteletére, illetve itt található fehér márványból emelt sírja is az egész Magyarországon egyedülálló Csónakos fejfás református temetőben. A vésett csónak alakú fejfák történeteket mesélnek az elhunytakról, és egyedülálló példái a népi díszítőművészetnek és hagyományoknak.

Mielőtt vízre szállnánk, még átgurulunk az alig öt kilométerre található Túristvándiba, ahol Magyarország egyik legkülönlegesebb ipartörténeti kuriózuma, a még ma is működő öreg vízimalom található. Az Öreg-Túr folyóparti ligeterdejében futó tanösvény mentén különféle madárfajokat figyelhetünk meg, miközben a természet közelsége és nyugalma tökéletes feltöltődést nyújt. Elidőznénk még itt egy kicsit, de ideje indulni, hiszen már vár bennünket a vén Tisza.

A túra már az első métereken elvarázsol: ahogy az evező halk csobbanással belemerül a folyóba, lírai szépségű állat- és növényvilág vesz körül. Kókadozó fűzfák hajolnak a sodrás fölé, vadkacsák és szürke gémek röppenek fel a lapályos partokról. A madárvilág minden árnyalatában megjelenik – kis szerencsével színpompás jégmadarat, fekete kárókatonát is láthat a vízen az ember. Időnként vadregényes homokpadokon verhetünk tábort, miközben a folyó tükrén aranyló fények cikáznak.

A középkori templomok útja – faluról falura

Mindenkinek ajánlom, hogy a gáton tovább tekerve vagy rövidebb kitérőkkel tegyen látogatást a vidék évszázados falvaiban, melyek ékkövei az apró középkori templomok, melyek felbecsülhetetlen kulturális értékkel bírnak. Ilyen például Márokpapi református temploma, amely a középkori Márok falu egykori templomaként épült, melyet a XIX. században bővítettek és állították helyre. A templom színes virágos külső festéséről és a XVI-XVII. századi faliképeiről nevezetes. Nagyar temploma is középkori eredetű, középkori freskói máig őrzik színvilágukat.  

Nem messze Csaroda húzódik meg: itt a kecses „mosolygó szentek temploma” mesél a vidék középkori titkairól. A belső falakon legendás, derűs arcú freskókat fedezhetünk fel; a kertben, göcsörtös gyümölcsfák között andalogva érezni, milyen csendes nyugalommal ölel körbe a táj. Tovább kerekezve Tákosra jutunk, ahol a fából épült, zsindelytetős csoda, a „mezítlábas Notre-Dame”, bűbájos egyszerűségében lenyűgöző. Finoman faragott padok, színes kazetták, páratlan béke.

Szintén a Középkori templomok tematikus útvonal látnivalói közé tartozik még a tarpai, a vámosatyai, a sonkádi, illetve a lónyai templom is, melyek szintén érdemesek egy látogatásra, ha az embert magával ragadja ezeknek az apró, történelmi épületeknek a naiv bája. A XIII-XIV. században épült lónyai református templom középkori freskói egészen különlegesek, de nem kevésbé unikális a templom mellett magasodó, 1781-ben épült, 26 méter magas fa harangtorony sem.

Tovább a Tisza mentén

Az apró falvakat továbbra is a lomha folyású Tisza köti össze, melynek habjait élvezettel szeljük két megálló között. A folyó kanyarulatai észrevétlenül vezetik végig az embert a vidék legszebb települései és látnivalói között. Az ártéri ligeterdők árnyában, csendes víztükrön ringva egy-egy templomtorony sejlik fel a fák lombjai fölött, majd partot érve felfedezhetjük a falvak rejtett kincseit. Az evezés így nemcsak sport, hanem felfedező élmény is: minden település újabb történettel, természeti szépséggel vagy gasztronómiai csodával ajándékoz meg, s közben a Tisza láthatatlan szálként köti össze őket egy varázslatos, folyton változó tájban.

Jándon érdemes betérni a gyönyörűen felújított falumúzeumba, amely egy 1880-ban épült népi lakóház, ahol a szövés múltjával és a régi paraszti élettel ismerkedünk. Az épületben korhű régi bútorok adják vissza a XIX-XX. század fordulójának hangulatát. Egyébként szintén Jándon található a Tisza egyik legkellemesebb szabadstrandja is, ahol forró nyári napokon érdemes megmártózni.

Gasztronómiai ínyencségek

Az út során megkerülhetetlen a vidék zamatos gasztronómiája: a töltött káposzta savanykás aromája (egy kiadós ebéd 2500–4000 Ft), a kemencében sült kenyér, füstölt szilvalekvár (400–600 Ft/üveg), házi pálinka (kisüsti: 600–900 Ft/2cl), frissen készült halászlé és harcsapaprikás (4500–5500 Ft/adag) minden faluban visszaköszön – főként vendégszerető falusi portákon, vagy akár a Tisza-parti kis vendéglőkben. Penyigén a szilvalekvár-múzeum különleges szilvás édességekkel (belépő 1200 Ft, kóstolóval 1800 Ft) várja a vándort.

Travelo tippek és trükkök

• A Tisza szeszélyes vízállása miatt érdemes a túrát április és szeptember közt szervezni.
• Napi 15 kilométer evezés a Tisza sodrásával együtt tempós, de nem kimerítő (napi 3–5 óra laza evezéssel kényelmesen teljesíthető). Ezzel a tempóval minden nap marad időd pihenni, a part menti falvakat kerékpárral vagy gyalog felfedezni, illetve a környék látnivalóit megtekinteni.
• Bicikli bérlésére egyre több helyen van lehetőség, 3500–5000 Ft/nap áron. Mi egy saját bringáinkat is szállító kisbusszal oldottuk meg, amely mindig a következő kikötési pontnál várt minket.
• A templomok, múzeumok hétfőnként sokszor zárva tartanak – időzítsd előre a látogatást! Érdemes előre egyeztetni az egyes helyszínek látogatását.
• A folyón kenubérlés, felszerelés nagyjából 8000–12000 Ft/nap/jármű, több napos túra esetén kérj kedvezményt.
• Nyáron a szúnyogriasztó, fényvédő krém és fejfedő kötelező útitárs.
• A helyieken kívül kevesen vannak – készülj rá, hogy elvarázsolt csend és lassú tempó vár.

A Felső-Tisza vidéke minden lépésben, evezőcsapásban újabb meglepetéseket kínál: a vadregényes folyó, a gazdag múltú falvak és a magyar vidék gasztronómiája maradandó emlék lesz. Csak egy kenura, bringára, s egy jó térképre lesz szükséged, hogy magad is részese légy e csodálatos tájnak.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: