A gyönyörű, vadon növő zergeboglár akár 180 centiméter magasra is megnőhet, üde és kiszáradó lápréteken, magassásosoknál és ligeterdőknél találkozhatunk vele. A Kistápéi-lápréten előforduló apró állománya a valamikori jégkorszaki flóra maradványa.
Enyhén illatos citromsárga virágai úgy tűnnek, mintha mindig bimbóban volnának és nem nyíltak volna ki. Ezek módosult csészelevek, amelyek átvették a szirmok szerepét, ritkán nyílnak ki, az 5-15 sziromlevél egymásra borulva marad, elrejtve a porzókat és a bibéket.
A rejtett nektárt csak a virág speciális apró lapos kis legyei tudják elérni, melyek a zárt csészelevelek közé férkőzhetnek. A virágzás korai szakaszában a legyek a virágok belsejében táplálkoznak, pihennek és párosodnak, miközben beporozzák azokat. A beporzást csupán hat légyfaj végzi Európában, így ha azok valamiért eltűnnek, a növény nem tud szaporodni.
A védett, 50 ezer forint értékű növény Dél-mezőföldi állományának kis populációja több szempontból veszélyeztetett. Élőhelyére negatívan hat a globális felmelegedés, a legelő állatok hiánya és a változatos növénykultúra eltűnése – írja a ddnp.hu.
