Látogathatóvá válhat a föld alatti zsinagóga a budai Várban

Elkezdődhet a középkori budavári nagyzsinagóga feltárása: hétfőn a szakemberek megvizsgálják az eltemetett épületet, hogy megtervezzék a munkálatokat – olvasható az MTI hírei között.

A budai Várban, a mai Táncsics utca 21-23. szám alatti ház mellett négy-öt méter mélyen van eltemetve az a zsinagóga, amely Mátyás király uralkodása idején épült, feltehetően 1461-ben, Mendel Jakab, a későbbi zsidó prefektus telkén. Az épület 1686-ban, Buda visszafoglalásakor kigyulladt és beomlott.

A zsinagógára Zolnay László régész talált 1964-ben, a zsinagóga maradványainak azonosítását Scheiber Sándor nyelvész, egyetemi tanár, az Országos rabbiképző Zsidó egyetem igazgatója végezte el. A hétfői betekintés során és az elvégzett felmérések alapján elkezdődik a feltárás megtervezése.

A Mazsike ismertető kiadványa szerint az 1461-ben épült kéthajós csarnoktemplom boltozatát 5 középpillér tartotta, alapterülete 26-szor 11 méter volt, belmagassága 3 méter.

A zsinagóga 1526-ig változatlan formában volt használatban. Az 1541 után újonnan Budára betelepült zsidó lakosság a zsinagógát megrongált állapotban, beszakadt boltozattal találta. Az újjáépítéskor a teret nem boltozták vissza, hanem vízszintes fafödémmel fedték le. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület leégett, a födém bedőlt és mindent maga alá temetett. Később a megszűnt zsidónegyed házaiba keresztények költöztek, akik a területet feltöltötték, a romokat az elhunytakkal együtt betemették.

A zsinagóga padlószintje 5 méterrel van mélyebben a jelenlegi terepszintnél, a falak és középpillérek pedig 4-4,5 méter magasságban állnak a padlószint fölött. Az északi fal a középkori városfallal volt azonos, és lényegében megegyezik a Bástyasétány felőli kerítésfal vonalával. A zsinagóga déli fala az ott levő 18. századi épület homlokzati falával azonos.