Hihetetlen: a Vaslady a csavaros fagyi anyukája

Fagyi anyatejből

Hogy melyik a világ legkülönlegesebb fagyija? A polipos Japánból? A libamájas Franciaországból? A szamártejes Portugáliából? Avagy a honi málnafagylalt vörösbor-eszenciával, csokidíszítéssel? Ízlés kérdése. Ám az bizonyos, hogy a valaha volt legbotrányosabb fagyit egy pihent agyú londoni cukrász, bizonyos Matt O’Connor találta ki néhány éve. A Baby Gaga névre hallgató gombócok ugyanis anyatejből készültek, és ez a konzervatív Nagy-Britanniában bizony kiverte a biztosítékot.

A The Icecreamists nevű fagyizó előzőleg hirdetést adott fel, és kismamák jelentkezését várta, hogy az általuk leadott tejből fagyit főzzön. Végül tizenöten vállalkoztak a kalandra, és a főnök három deci anyatejért 15 fontot fizetett, igaz, a gombócok árát is szépen megkérte: egy adag jeges finomság 14 fontba, azaz több mint 5000 forintba került. Ennek ellenére vitték, vették, ám a sok feljelentés miatt a hatóságok betiltották a forgalmazást. Igaz, az egészségügyi bevizsgálás után ismét a tölcsérekbe kerülhetett az anyatejfagyi.

Néró az Alpok jegét hozatta

Magyarországra osztrák közvetítéssel akkor érkezett meg a fagylalt, amikor a magyar nyelvújítók a nyakkendőt például nyaktekerészeti mellfekvencnek akarták átnevezni. Ehhez képest mai füllel érdekes, ám igen ésszerű nevet kapott ez az édesség, amelyet akkoriban jeges nyalatnak hívtak, és amely egyébként néhány évtizeddel később Sissi királyné kedvenc csemegéi közé is tartozott.

A nagyvilágban persze sokkal régebbi múltra vezethető vissza a fagyi története. Valószínűleg már az ókori kínaiak is ismerték a hóból, tejből, gyümölcsből kevert édességet, és az is biztos, hogy Nagy Sándor nagy fagyikedvelő volt, Néró pedig egyenesen az Alpokból szállíttatta a jeget a hűtéshez.

A fagyizásban forradalmi újdonságot egyrészt a fagyasztó- és keverőgépek munkába állítása (a keverés az egyik legfontosabb munkafázis, hiszen így kerülnek a masszába a légbuborékok), valamint Charles E. Miches 1904-es szabadalma, az ostyatölcsér jelentette. Utóbbi úgymond felszabadította az addig csak helyben fogyasztható csemegét, hiszen ezután már el lehetett vinni, sétálva is lehetett nyalakodni. A kimért, legtöbbször gombóc alakú fagylalt mellett 1923-ban jelent meg a „jégkrém pálcikán” nevű szabadalom, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Olasz őrület és fagyiegyetem

Aki járt már Olaszországban, tudja: sehol a világon nincs akkora kultusza a fagylaltnak, mint ott. Az olaszok évente kétmilliárd eurót költenek a jeges finomságra, a fagyizókban összesen hatszáz íz közül választhatunk. Azon, hogy a csoki a legnépszerűbb, nem csodálkozunk, hogy a citrom dobogós, az csak annak meglepő, aki nem ismeri az olaszok limoncellomániáját.

Az őrületet jól mutatja, hogy Olaszországban bő egy évtizeddel ezelőtt megnyílt a világ első fagyiegyeteme, a Carpigiani Gelato University. Évente kilencezren(!) iratkoznak be ide, pedig az oktatás ára igen borsos. A háromnapos alapképzés 500 eurótól indul, míg aki két hétre is beköltözik a fagyiegyetem tankonyhájába, annak minimum 1700 eurót kell leszurkolnia. E cikk megírásakor például a Gelato University honlapján ez a felirat volt olvasható: „még van néhány szabad hely a legközelebbi háromnapos kurzusra, amelynek helyszíne: Dubai!”.

A Balaton fagyija

Ma már persze idehaza is egyremásra nyílnak a kézműves fagyit árusító helyek, és a cukrászok immár minden évben megrendezik az Év fagylaltja viadalt. Két esztendeje a csákvári Csuta Zsolt nyert a Triász fantázianevű alkotással, amely valójában mandulafagylalt, csokoládés-meggyes öntettel koronázva. Tavaly egy székesfehérvári mester, Damniczki Balázs remekműve, a málnafagylalt vörösbor-eszenciával vitte el a prímet, míg 2014-ben a Balaton fagyija (merthogy immár ilyen cím is létezik) egy balatonmáriai cukrászda pezsgős-marcipános-szamócás csodája lett.

Végül említsünk meg egy igazi őrültséget: Emilie Blatz New Yorkban lét­rehozta négytagú fagyizenekarát. Egy 3D-s eljárással kinyomtatott tölcsérre elektronikus érzékelőket illesztenek, és amikor a csapat tagjai belenyalnak a fagyiba, a nyalás hosszát, erősségét és ritmusát hangokká alakítja át az okos gépezet. Az ízek ezúttal csak másodlagosak.

Margaret Thatcher találmánya

Ki hinné, hogy Nagy-Britannia első női miniszterelnöke, Margaret Thatcher imádott főzni, olyannyira, hogy még a legelfoglaltabb időszakában is maga készítette a családi vacsorákat. Még meglepőbb, hogy a Vaslady kitörölhetetlen szereplôje a fagyitörténelemnek, tekintve, hogy fiatal korában élelmiszervegyészként egy olyan csapatot vezetett, amely fontos adalékanyagokat fejlesztett ki. Ezek egyike nélkül például nem lehetne csavaros fagylaltot előállítani.

Egy tonna massza

A helyszín Anglia. Két évvel ezelőtt Gloucesterben állították elő a világ eddigi legnagyobb fagyigombócát, amely kereken egy tonnát nyomott. A Heston Blumenthal által levezényelt művelet végén a fagyott masszát villás emelővel helyezték
a négy méter magas tölcsérbe.

Parfétól a szörbetig

A fagylalt és a jégkrém mellett igen elterjedt manapság a jégkása, amely szívószállal iható. Igazi különlegesség a sült fagyi (a fagylaltot kemény habbá vert tojásfehérjével kell beborítani, és pár percre sütőbe tenni), a parfé, amelyet tortaként lehet feltálalni (tejszínhabot, cukrot és gyümölcsöket vagy csokoládét kevernek össze, majd öt-hat órára mélyhűtőbe helyezik). A szörbet pedig olyan csemege, amely kizárólag gyümölcspüréből, cukorból, esetleg kevés alkoholból áll, és azt hűtve vagy jégkockákkal szervírozzák.

TOP 5 - a legőrültebb fagyiízek

Kandírozott baconnal ízesített fagylalt

Libamájjal kevert massza, tálaláskor kaviárral kell díszíteni

Hal- és polipízesítés – Japánban dobozolva az élelmiszerboltokban kapható csemege

Krumplipüré-kolbász kombináció (a szerkesztő megjegyzése: brrr!)

Zöld tea alapú fagylaltkehely kocsonyás, babos öntettel