Betűink rajzossága a lelkünk tükre

Az íráselemzés tudománya a grafológia, ami görög eredetű szó, és a grafo (=írás), valamint a logosz (=tudomány) szavak összetételéből hozott létre a grafológia atyjának is ne­vezett Jean-Hippolyte Michon. Az írással foglalkozó tudomány az írásszakértés egyik ága – nem szabad azonban ke­verni az írás­azonosítással, amelynek feladata a kéz­eredet-azonosság megállapítása. A grafológia vizsgálatának tárgya a grafikum, ami lehet rajz, firka, de főként a kézírás. Mivel az írásfolyamatot, illetve a grafikum létrehozását az agy vezérli, nemcsak a kézzel, hanem a szájjal vagy lábbal készült írás vagy rajz is tükrözi készítője ál­lapotát, személyiségét. A grafológia a kézírás egyéni jellegzetességeit vizsgálja, és a tanult „szabványtól” való eltérések alapján következtet a személyiségre. A grafológiát alkalmazók szerint az az íráskép egésze, továbbá az íráselemek mérete, egymáshoz és az írástömb egészéhez viszonyított aránya, elhelyezkedése, az azokat létrehozó mozdulat iránya, sebessége, nyomatéka információt ad az adott személy gondolkodás- és munkamódjáról, energiakészletéről, érzelemvilágáról, valamint önmagához való viszonyáról.

Az ókorban is tudták

„A betű mutatja a lelket, aki betűkkel ír, az valósággal be­nyomja ezekbe lelkének képét, mi tehát az írás által megismerhetjük az írónak a lelkét” – vallotta Phalerensi Demetrius athéni szónok (Kr. e. 4. sz.). A kézírás és a személyiség közötti összefüggést már az ókorban is feltételezték. Maga az írástudás azonban a XV. századtól kezdett csak szélesebb körben terjedni, így a kézírások különbözőségének is ettől a kortól szentelnek nagyobb figyelmet. Az első könyv, amely a kézírás elemezhetőségét felveti, 1611-ben jelent meg.

Barátoktól gyűjtött

Jelentős lendületet adott a grafológiai kutatásoknak az említett Jean-Hippolyte Michon (1806–1881) francia abbé tevékenysége. Michon harminc éven át gyűjtött francia és idegen nyelvű kézírásokat általa személyesen ismert embe­rektől és közszereplőktől, történelmi személyiségektől. Az agyírás gondolata is tőle származik: „a toll mozdulatainak fiziológiai okai vannak és ezek az agy befolyása alatt állnak”. Michon következetes munkába fogott, a tudományos grafológia megteremtéséért: 360 személyiségjellemzőt különböztetett meg, négy főcsoportba és nyolc osztályba sorolva, azokon belül további 98 csoportot alkotott, írásjegyeket társítva hozzájuk. Nevéhez fűződik a világ első grafológiai folyóiratának elindítása, az első grafológiai társaság létrehozása és az első grafológiai kongresszus szervezése 1879-ben.

Rákosi nem hitt benne

A grafológia Magyarországon a XX. század első felében még fénykorát élte, ám a Rákosi-érában eltörölték, és csak a rendszerváltozás után indult újra ez a tudomány. A grafológiát világszerte sok területen használják: a pá­lyaválasztásban, karrier-tanácsadásban, történelmi és irodalmi személyiségek grafikumának elemzésekor, ha­zugságvizsgálatra, és létezik igazságügyi grafológiai vizsgálat is. Ugyanakkor az egyes szakterületek kutatói szerint a gyakorlati tesztek alapján a grafológia eredményei félrevezetők is lehetnek. Állítják, hogy nem nyújtanak reális képet az egyén személyiségéről vagy képességeiről, legfeljebb a nemre és korra lehet következtetni az írásképből. Vannak, akik egyenesen áltudománynak tartják a grafológiát.