Vízkereszt: ezen a napon még a sátánt is elűzheted

Az új év hatodik napja több esemény miatt is igen jelentős dátum. Egyrészt a legtöbb család ilyenkor bontja le a karácsonyfát, másrészt ezen a napon megkezdődik a farsangi szezon, de ha ez nem lenne elég, a keresztényeknél vízkereszt napja ünnep. Az új esztendő hatodik napja a húsvét utáni második legrégibb keresztény ünnep: a vízkereszt, vagy epifánia ünnepe. Ám ez a nap az ősi hagyományok szerint a gonosz elűzésére is alkalmas.

Mit ünneplünk vízkeresztkor?

Vízkereszt ünnepe Jézus Krisztus megjelenésének, kinyilvánulásának három momentumát kapcsolja össze: a napkeleti bölcsek eljövetelét, Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, valamint Jézus első csodáját, a víz borrá változtatását a kánai menyegzőn. A magyar vízkereszt elnevezés a víz megszentelésének szertartásából származik, de a napot nevezik háromkirályok ünnepének is a napkeleti bölcsek miatt.

Karácsonyzárás vízkereszt napján

Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör zárónapja, hiszen ezen a napon megkezdődik a tél búcsúztatásának időszaka, vagyis a farsangi időszak. Nem véletlen, hogy a néphagyomány szerint ezen a napon kell lebontani a karácsonyfát, hiszen ezen a napon a karácsonyi meghitt időszakot átveszi a farsangi bálok, mulatozások hangos periódusa.

Sátánűző szenteltvíz

A vízkeresztkor megszentelt vizet őseink arra használták, hogy kiűzzék a sátánt és távol tartsák a gonoszt. A megszentelt víz valaha végigkísérte az embert megszületésétől a haláláig: hintettek belőle a bölcsőre, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára is. Ám a vízszentelés mellett ilyenkor a házakat is megszentelték. A szenteltvízzel vízkereszt napján, január 6-án beszentelték az ólakat, az állatokat, megitatták őket, hogy ne legyenek az év folyamán betegek, rühesek. A család minden tagja kortyolt az üveg vízből, hogy egész évben megóvja őket a torokfájástól, majd magukra is locsoltak belőle rontás, betegségek, himlő ellen.