Mit öntünk a koccanó pezsgős pohárba? Tankpezsgőt, vagy minőségi, magyar pezsgőt? Mi a különbség a pezsgő és a gyöngyözőbor között? Erre és még sok más kérdésre adott választ lapunknak Hernyák Tamás borász, a Hernyák Birtok társtulajdonosa.
Hazánkban a pezsgőzésnek 140 éves hagyománya van, hiszen 1882-ben alapította Törley József az azóta is működő budafoki gyárat. Az ital hamar elterjedt a monarchiában, hiszen az első világháború előtt évi kétmillió palack pezsgőt állítottak elő az üzemben, amellyel a franciák mögött a világ második legnagyobb nagyhatalma volt hazánk. A két világháború sajnos sok mindent tönkretett, majd az orosz piac mennyiségi szemlélete gyűrűzött be a gyártásba. Ahogy Hernyák Tamás mesélte, ekkor jelent meg az úgynevezett „tankpezsgő”, amely gyorserjesztésű, emiatt sokkal rövidebb idő alatt került a polcokra, mint a hagyományos pezsgő.
– Magyarországon nagyjából tíz éve indult el egyfajta áttörés, amelynek köszönhetően egyre több minőségi, tradicionális pezsgő került a piacra a tankpezsgőkkel szemben – magyarázta Hernyák Tamás, aki többedmagával azon dolgozott, hogy az Etyeki Pezsgő eredetvédelmet kapjon 2020-ban. Ezzel a megjelöléssel a tizenkét pincéből, akik a településen jelenleg pezsgőkészítéssel is foglalkoznak, már csak a klasszikus módon készített, közel azonos minőségű nedűt dobnak a piacra. Az első eredetvédett Etyeki Pezsgők legkorábban 2023-ban kerülnek majd forgalomba.
– Négy jellemző szőlőfajtából készítünk pezsgőt: ezek a pinot noir, a chardonnay, a szürkebarát és a pinot blanc, hiszen a filoxéra-járvány után ezeket telepítették Etyek környékére, minőségi pezsgőbor termő fajtáknak.
A szakember szerint sok apró tényezőn múlik az, hogy milyen pezsgő kerül a poharunkba. Az egyik ilyen a térség klímája.
A jó pezsgő egyik titka, hogy aránylag korán kell szüretelni hozzá a szőlőt, ügyelni kell rá, hogy ne érjenek be nagyon a szemek.
Ezzel itt Etyeken nincs gondunk, mert szélcsatornában fekszik a falu, így 0,5-1 fokkal alacsonyabb az átlaghőmérséklet, mint a többi északi borvidéken. Ez hozzájárul ahhoz, hogy a szüret után egy savasabb, alacsonyabb alkoholtartalmú bort kapunk, mely régen egyfajta hátrány volt, mert azt tartották, hogy az etyeki bor túlságosan savas. Ez a tulajdonság viszont a pezsgőnél komoly előnynek számít a többi tájegységgel szemben, mert a savak tartják össze a bort a hosszú érlelési idő alatt – mesélte a borász.
Természetesen az erjesztés és az érlelés is nagyon lényeges mozzanat a pezsgőkészítésnél.
– A másik titok az erjesztés. A pezsgőt minden esetben kétszer erjesztjük. Először akkor, amikor a mustból bor lesz; ezt a folyamatot az élesztők segítik elő. A második erjesztésnél úgynevezett tirázs likőrt – élesztőt és cukrot – adunk a borhoz. Ettől újraindul az erjedés, aminek a végén plusz alkohol és szén-dioxid képződik a palackban. A két 2-3 hetes erjesztés alatt,
a keletkező széndioxid úgymond elnyeletődik a pezsgőben, és sok apró buborék jelenik meg az italban, amik aztán ivás közben masszírozzák az ember nyelvét
– részletezte Hernyák Tamás.
– A harmadik dolog az érlelés, aminek az ideje – ahogy például a whiskynél, úgy a pezsgőnél is – változhat. A magas savtartalom miatt szerencsére a pezsgő egy hosszan eltartható ital, akár tizenévig is érlelhető. Ám fontos kiemelni, hogy ez nem hordóban, hanem magában a palackban történik. Erre azért van szükség, mert élesztők az erjedés után benne maradnak az üvegben, így tulajdonképpen egy élesztőpárnán pihen az ital. Ettől egyfajta vajasságot, kekszes-briósos illatokat kap a pezsgő, s ettől válik igazán különleges itallá – vázolta fel a folyamatokat birtoktulajdonos.
A borász szerint manapság a pezsgők trendje is változik, nemcsak a boroké. Tamás szerint, amíg 20-30 éve sokan még az édes borokért rajongtak, addig ma már ciki, ha valaki társaságban nem száraz borral jelenik meg. Ez a folyamat épp napjainkban jelenik meg a pezsgőpiacon.
– Még néhány éve is az édesebb pezsgők domináltak az üzletekben, ám ma egyre többen keresnek egyre szárazabb pezsgőt, például a szilveszteri koccintáshoz is – zárta a beszélgetést Hernyák Tamás.
Érdemes ezt a kérdést is tisztába tenni így Szilveszterkor, a borász pedig ebben is segített nekünk. – A pezsgőt az előzőekben már kitárgyaltuk, minden esetben egy természetes erjesztésből származik a szénsavtartalma. A habzóbor (vagy gyöngyözőbor) tulajdonképpen mesterségesen születik, hiszen a szénsav-elnyeletés alatt visszahűtik a folyadékot. Amikor a hőmérséklete 0 és 4 °C között van, plusz szénsavat buborékoltatnak (szaturálnak) az italba, s ettől habzik a bor. Ennek egyébként a nyomása, habzása is jóval kisebb – magyarázta Hernyák Tamás. A champagne pedig olyan eredetvédett pezsgő, amit a franciaországi Champagne régióban állítanak elő, és csak az itteni italt lehet így hívni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.