Szijjártó: Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina stabilitásának megerősítését

Magyarország támogat minden olyan intézkedést, amely elősegíti a Nyugat-Balkán és azon belül is Bosznia-Hercegovina békéjének, stabilitásának és gazdaságának megerősítését - közölte csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Christian Schmidtet, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjét fogadta Budapesten, és a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg súlyos kihívásokkal néz szembe, ráadásul Magyarország kelet és dél felől kettős nyomás alatt áll, ebben a helyzetben pedig „a legutolsó, ami kellene még nekünk, az egy újabb biztonsági kihívás”.

„Ezért arra kérjük a nemzetközi közösséget, hogy ne feledkezzen el a Nyugat-Balkánról ezen helyzetben sem, hiszen ez súlyos hiba volna, amelynek súlyos biztonsági kockázatok lennének a következményei” - mondta.

Leszögezte: az egész Európai Unió számára kritikus fontosságú a térség stabilitása, aminek egyik kulcsa Bosznia-Hercegovina békéje és nyugalma, így épp ideje lenne felgyorsítani a régió integrációját. „A 24. órában vagyunk, sőt azon is túl egy kicsivel” - fogalmazott.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy Magyarország számára a földrajzi közelség miatt különösen lényeges Bosznia-Hercegovina stabilitása, ezért a kormány minden olyan intézkedést támogat, amely ezt erősíti, és ellenez minden olyan elképzelést, amely tovább destabilizálná az országot és vele együtt a térséget.

Hangsúlyozta: fontos a kölcsönös tiszteletre alapuló folyamatos párbeszéd a nemzetközi közösség és a nyugat-balkáni vezetők között.

„Nem gondoljuk, hogy a fenyegetőzés, a belügyekbe való beavatkozás vagy a szankciós politikák sikerre vinnének. Legalábbis az empirikus tapasztalás azt mutatja, hogy a Nyugat-Balkánon ezekkel a politikai eszközökkel nem lehet sikert elérni” - jelentette ki.

A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország támogatása tettekben is megnyilvánul, hazánk például minden eszközzel segíti az integrációs törekvéseket. Emellett a kormány támogatja, hogy meghosszabbítsák az EU béketámogató misszióját, amelyben 134 magyar katona is szolgál.

Emlékeztetett, hogy Magyarország 35 millió eurós vállalkozásfejlesztési programot indít a Boszniai Szerb Köztársaságban, mivel a gazdaság fejlődése hozzájárul a béke megerősítéséhez.

Újságírói kérdésre válaszolva közölte, a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal szembeni „ellenséges megnyilvánulások” hátterében az áll, hogy az illetékes próbálja felgyorsítani az integrációs folyamatot, az ezt ellenzők pedig „mindenfajta galád módon próbálják a törekvéseit hátráltatni”.

A globális társaságiadó-minimum bevezetésének elutasításával kapcsolatban elmondta, hogy ez nincs összefüggésben más ügyekkel, például a visszatartott közösségi forrásokkal. „Mi nem szoktunk össze nem illő kérdéseket összekeverni” - emelte ki.

Szijjártó Pétert megkérdezték az Európai Néppártot (EPP) vezető Manfred Weber nyilatkozatáról is, amelynek alapján igazságosan kellene elosztani az EU-ba érkező földgázt.

„a magyar gáztárolók magyar tulajdonban maradnak, a magyar adófizetők pénzéből megvásárolt és magyar gáztárolókban lévő gázt Magyarországon fogjuk felhasználni. Weber javaslata némiképpen a kommunizmusra emlékeztet minket” - tette hozzá.

Az uniós csúcson született döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkánnak - jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője az Európai Parlament plenáris ülésén.

Gál Kinga szimbolikus lépésnek nevezte, hogy a tagállami vezetők az uniós csúcson tagjelölti státuszt biztosítottak Ukrajnának és Moldovának.
Mindazonáltal hozzátette, hogy a döntések csalódást okoztak a Nyugat-Balkán országainak, mivel a tagjelöltséget azonos értékek és feltételek mellett kell mérlegelni, így Bosznia-Hercegovinának és Georgiának is meg kellett volna adni a tagjelölti státuszt.

Gál Kinga rámutatott: Szerbiával és Montenegróval nem haladnak előre a csatlakozási tárgyalások, Albániával és Észak-Macedóniával pedig még mindig nem kezdődtek el, továbbá Koszovó vízumliberalizációja sem haladt előre.

„A mostani geopolitikai helyzetben az EU elsődleges érdeke a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága. Különösen most, amikor erősödik az illegális migránsok nyomása a nyugat-balkáni migrációs útvonalon, akik akár erőszakkal is nekimennek a rendfenntartóknak” - hívta fel a figyelmet, hozzátéve hogy az élelmiszerhiány még tovább fokozza majd a migrációs nyomást.

Mint hangsúlyozta, az EU-nak sürgősen konkrét, pozitív döntéseket kell meghozni a Nyugat-Balkán tekintetében, ha nem akarja átengedni a régiót harmadik országok befolyásának.

Bocskor Andrea fideszes uniós parlamenti képviselő felszólalásában üdvözölte, hogy az uniós csúcson „a bővítési folyamat végre elmozdult a holtpontról.” Szerinte a tagjelölti státusz biztosítása Ukrajna és Moldova számára fontos és jelképes politikai üzenet, amelynek remélhetőleg szerepe lesz a béke és a biztonság előmozdításában. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a csatlakozási folyamat egyforma feltételek alapján történik: Ukrajnával szemben az egyik pedig az, hogy Kijev garantálja a nemzeti kisebbségek számára a kisebbségi jogokat, egyebek között a nyelvhasználathoz való jogot.

„A kárpátaljai magyarok mindig is lojális állampolgárai voltak Ukrajnának, támogatták az integrációt, ezért bízom benne, hogy a tagjelöltség előmozdítja a kárpátaljai magyarok jogérvényesítését is” - jelentette ki Bocskor Andrea.

A Nyugat-Balkán EU integrációja az elszalasztott lehetőségek története" - hívta fel a figyelmet plenáris felszólalásában Hidvéghi Balázs. „A jugoszláviai polgárháborút is az Egyesült Államok beavatkozása zárta le azért, mert Európa képtelen volt békét teremteni. Az EU vezetői pedig semmit nem tanultak az akkori hibákból. Ahelyett, hogy építő párbeszédre törekednének a nyugat-balkáni országok vezetőivel, folyamatosan csak kioktatják őket" - tette hozzá a fideszes képviselő.

Deli Andor a Szerbia országjelentés vitájában kiemelte: „Az előttünk lévő jelentésnek arról kellene szólnia, hogy miként fogja az Európai Parlament segíteni Szerbiát abban, hogy mielőbb az Unió tagjává váljon! Ehelyett azonban a jelentés inkább kioktat, előír és olyan elfogadhatatlan túlzásokat tartalmaz, amelyek csak tovább fékezik az ország csatlakozási folyamatát, megkérdőjelezik az EU szavahihetőségét és elidegenítik Szerbia polgárait. Ez pedig egyaránt ellenkezik Szerbia és az EU stratégiai érdekeivel". „A magyar kormány és a kormánypárti képviselők teljes mellszélességgel kiállnak Szerbia EU-csatlakozása mellett. Éppen ezért számunkra elfogadhatatlan ez a jelentés. Meggyőződésünk, hogy Szerbia sokkal több támogatást és megértést érdemel" - zárta felszólalását a vajdasági származású képviselő.

Charles Michel: Prioritás számunkra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával
 Prioritás számunkra a csatlakozási fejezetek megnyitása Észak-Macedóniával és Albániával, a Nyugat-Balkánnak és az EU-nak kölcsönösen szüksége van egymásra - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az EP plenáris ülésén.

Michel az uniós tagállamok vezetői június 23-24-én tartott csúcstalálkozójának eredményeit összegezve elmondta: a nyugat-balkáni országok közötti kétoldalú és regionális viták megoldásában is sürgős előrelépésre van szükség. Koszovó és Szerbia kapcsolatait minél előbb normalizálni kell, ebben pedig a Belgrád-Pristina párbeszéd kulcsfontosságú szerepet tölt be.

Az elnök hangsúlyozta: az EU kész Bosznia-Hercegovinának tagjelölti státuszt biztosítani, amennyiben teljesítik az Európai Bizottság által előírt feltételeket.

Charles Michel szerint az uniós tagállami vezetők legutóbbi csúcstalálkozója újjáélesztette az uniós bővítési folyamatot. Rámutatott, hogy az Emmanuel Macron francia elnök által májusban az EP-ben bemutatott, az európai politikai közösségről szóló koncepció fontos lehet az uniós bővítéspolitika számára. Úgy vélte továbbá, hogy ilyen „rugalmas politikai platform” létrehozása kedvezne azoknak az EU-n kívüli európai országoknak, amelyek ugyanazon politikai érdekeket követik, és szeretnének szorosabban együttműködni az unióval.

„Egy ilyen platform keretében olyan fontos kérdéseket lehetne megvitatni, mint a biztonság, az energia, az infrastruktúra vagy az egészségügyi vészhelyzetek” - hangsúlyozta Michel. 

Jó lenne, ha Brüsszelben és Nyugat-Európa minden fővárosában megértenék, hogy európai biztonságról az elkövetkezendő időszakban nehéz lesz beszélni úgy, hogy közben nem integráljuk a Nyugat-Balkánt az Európai Unióba - mondta pénteken a közösségi oldalára feltöltött videójában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető megfogalmazása szerint csütörtökön némi csalódottságot okoztak az Európai Tanács döntései több olyan országban, amelyek szeretnének előbb vagy utóbb az Európai Unió tagjává válni.

Mi, akik itt élünk a Nyugat-Balkán szomszédságában, pontosan tudjuk, hogy milyen jelentősége van e térség stabilitásának, jó lenne, ha ezt Nyugat-Európában is megértenék - tette hozzá.

Szijjártó Péter beszámolt arról is, péntek reggel telefonon egyeztetett Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjével, akinek elmondta, hogy szintén telefonon beszélt Milorad Dodikkal, a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjával, aki arról számolt be, hogy Bosznia-Hercegovinában a széttöredezett belpolitikai életben egy olyan kérdés egészen biztosan van, amiben mindenki egyetért, ez pedig az európai perspektíva, az európai integráció fontossága.

Ezért jó lett volna, jó lenne, ha az Európai Unió megadná ezt a segítséget a bosnyákoknak, hogy megerősítsük azt az egyetértést a széttöredezett boszniai belpolitikai életben, ami az európai integráció fontosságára vonatkozik - mondta Szijjártó Péter.