Minél több ember kapja meg a koronavírus elleni védőoltás első adagját, annál több ember szerez alapvédettséget a vírussal szemben. Az oltási stratégia megváltoztatásának célja a mielőbbi részleges nyájimmunitás elérése.
Forrás: Szendi Péter / Vas Népe
Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy
az oltási terv módosításának célja, hogy minél több ember megkapja a védőoltásnak legalább az első adagját minél rövidebb időn belül, hogy minél többen legyenek védettek, ha nem is teljes mértékben, de jelentős százalékban.
Vasárnap Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ járványügyi osztályvezetője az M1 aktuális csatornán azt mondta, hogy klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját a Pfizer és az AstraZeneca vakcina esetében. Előbbinél a 21. napról a 35. napra, utóbbinál az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva, a 12. héten adják be a második oltást. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán.
Elkerülhető a halálozás az első oltással
Müller Cecília ismertette, hogy az oltóanyagok szinte mindegyikénél már az első oltást követően mérnek 50-75 százalékos védettséget. Szerinte ez azért nagyon fontos, mert ez a szint elegendő ahhoz, hogy a betegség lefolyása ne legyen súlyos, ne járjon szövődményekkel, s főleg ne halálozással.
Dr. Rusvai Miklós virológus professzor szerint az elképzelés a lakosság átimmunizáltsága szempontjából jó, mert valóban több embernek biztosít alapvédelmet.
Azért dönthetett így a kormány a járványügyi szakemberek tanácsait figyelembe véve, mert világviszonylatban még mindig kevés a vakcina, így a meglévő oltóanyagokat próbálják minél jobban szétteríteni, hogy minél többeknél részleges immunitás alakulhasson ki
– magyarázta a Borsnak a víruskutató, aki szerint, ha jó ütemben szállítják a koronavírus elleni vakcinákat, a kockázatok elkerülhetők.
– Abban az esetben jelenthet kockázatot ez a módosítás, ha gond lenne a vakcinaellátással, hiszen virológiai szempontból, a részleges immunitás elősegítheti a mutánsok kialakulását – fejtette ki véleményét a szakember.
Mivel Magyarországon az Európai Unióban forgalomban lévő három vakcina mellett további kettő is rendelkezésére áll, ez a kockázat elenyésző.
Elérhető így is a nyájimmunitás
Már két és fél millióan regisztráltak az oltásra. A kormány azt szeretné, hogy ezek az emberek húsvét tájékára legalább az első adag vakcinát megkapják. A tisztifőorvos elmondta, minden adat a koronavírus-járvány nagyon intenzív terjedését mutatja, ugyanis a fertőzöttek és az elhunytak számában is jelentős emelkedés tapasztalható. Éppen ezért a szakemberek szerint az oltások segítségével mielőbb ki kell alakítani a lakosság védettségét.
A nyájimmunitás így is elérhető, azonban azt tudni kell, hogy nem lesz olyan magas hatásfokú általa a védelem – mutatott rá dr. Rusvai Miklós, aki abban bízik, zökkenőmentes lesz a vakcinák szállítása, így mindenki időben megkaphatja a második dózis oltóanyagot is.
Az idősek és a betegek nagy része már oltott
Mivel a veszélyeztetett csoportokkal kezdődött meg az oltás, ezeknek egy jelentős része már az oltás mindkét dózisát felvette, vagyis teljesen védetté vált.
– Ha a vakcina két dózisa között nem telik el sok idő, akkor azzal magasabb, ám rövidebb ideig tartó védelem érhető el.
Ha két dózis között hosszabb idő telik el, akkor viszont alacsonyabb, de tartósabb lesz az immunválasz
– mondta a kutató. Ezzel a megoldással szintén több vakcina válik felhasználhatóvá, vagyis rövid időn belül több ember immunizálása kezdődhet meg.
– A hosszú távú védettség előnye az, hogy ritkábban kell majd újraoltani a lakosságot, bár reményeim szerint rövid időn belül már nem lesz hiánycikk a koronavírus elleni vakcina és nyárra véget ér ez a rémálom – zárta a szakember.
