Fiatal halak bélflórájával állítható meg az öregedés - ez lehet az örök élet titka

Fiatal halak bélflórájával állítható meg az öregedés - ez lehet az örök élet titka

élet
PUBLIKÁLÁS: 2019. december 11. 11:30
Tudósok szerint a ma embere legfeljebb 114 évig élhet a legkedvezőbb körülmények között. Állatkísérletek már sikeresen bizonyították, hogy egyes fajok élettartama meghosszabbítható, a nem is távoli jövőben ezt embereken is megnézhetik. De vajon szükség van minderre?
BoBe

Ön mit tenne, ha 150 évig élne? Egyáltalán szeretne ennyi évet tudni a háta mögött? Németországban nemrég hunyt el 114 évesen egy hajógépész, tehát kijelenthetjük, ennyi időt élhet egy ember, ha az életkörülményei a legkedvezőbbek.

Németországban egyébként is magas a száz év felettiek aránya: míg 1980-ban 975 ilyen ember élt, 2017-ben ez a szám már 14 ezer 194 volt. Német tudósok szerint 2040-re már 140 ezren élhetik túl a századik születésnapjukat.

Vajon mi a titok? Az életmód, a genetikai örökség vagy a remek anyagcsere a hosszú élet titka? A kutatók szerint az állatkísérletek sikeresek, így a következő lépésben már embereken tesztelik a különböző műveleteket.

Kétszer annyit éltek

A legjelentősebb lépést a halhatatlanság felé az Egyesült Államokban tették meg, ahol egy fonalféreg volt a kísérleti alany. Húsz éve a mikroszkopikus élőlény teljes géntérképét elkészítették, a génjei egyébként 40 százalékban azonosak az embe­rével.

Egy egyed átlagosan 20 napig él, de a beavatkozás után majdnem egy hónapig bírták. Ezt azzal érték el, hogy két szintetikus szert adtak be nekik, egyfajta antioxidánsokat, amelyek a szervezetükben semlegesíteni tudták a sejteket károsító, relatív molekulákat.

Így, mivel nem károsultak tovább, a sejtek szinte megfiatalodtak az idő múlásával. A fonalférgek a tudósok szerint életerősek voltak, nem mutatták az öregedés jeleit – egyes fajok élettartamát megtízszerezni is sikerült –, így legközelebb már fejlettebb állatokkal próbálkoztak.

Túl sok a szennyezés

A fonalférgek után a tudósok halakon és egereken végeztek kísérleteket. Fiatal halak bél­flórái érték el a legjobb hatást az egerekre. A tudósok aztán rájöttek, hogy gyógyszerek, hormonok és némi genetikai be­avatkozás az, ami késleltetheti az öregedést.

Mivel az emberi szervezetben olyan mechanizmusok dolgoznak, amelyek a károkat képesek javítani, a  tudósok szerint a biológiai örökélet sem elképzelhetetlen. De ehhez kevésbé kellene ilyen szennyezetten, felelőtlenül élnünk, mondja a Bors által megkérdezett doktor.

Véleményem szerint jelenleg az emberiség alkalmatlan a hosszú életre. A szennyezett levegő, a nem megfelelő étkezés és a testmozgás nélküli életmód mind rövidíti az életkort.

Ameddig egy olyan alapvető dologban, mint a védőoltások beadása, nem egyeznek a nézetek, sajnos hiú ábrándnak tartom, hogy akár 30 évvel is meghosszabbítható legyen az általános életkor – mondja a Borsnak dr. Bense Tamás háziorvos.

Már biztosan él az első

A tudósok határozottan állítják, hogy a legelső ember, aki 130 éves koráig élni fog, már megszületett.

– Én inkább abban hiszek, hogy természetes úton egy kis odafigyeléssel mindenki saját magán segíthet. A megfelelő táplálkozás már a várandósság idején is nagyon fontos, ahogy a testmozgás és az agy használata.

Minden korosztálynak megvan a saját életformája, amit követnie kellene. Míg a fiataloknak elengedhetetlen lenne a futás, a különböző társasági élmények szerzése és a tanulás, az idősebb korosztálynak a séta és a keresztrejtvény az, amit nem hanyagolhat el – teszi hozzá dr. Bense Tamás.

Így idős korban is szükségesek a társasági élmények, a tánc, a túrák, minél több idő a szabad levegőn. Ezek mind növelhetik az életkort és fiatalosan tartják nemcsak a testét, hanem a szellemi képességeit is.

Sejtekben rejlik a kulcs

Steve Horvath amerikai kutató a sejtekben lévő biológiai órát kutatta. Rájött, hogy egyes sejtek pontosabban megmutatják az életben eddig eltöltött időt, mint az életkor. Azt is bebizonyította, hogy a nagyon túlsúlyos emberek gyorsabban öregszenek, míg a rendszeres testmozgás lassítja a biológiai órát. Shinya Yamanaka japán kutató 2012-ben Nobel-díjat kapott hasonló kutatásaiért. Olyan fehérjéket fedezett fel, amik képesek a biológiai órát az embrionális állapothoz visszaállítani a sejtekben. Egereken végzett ilyen irányú kísérletek működtek ugyan, de sikeresnek nem bizonyultak, ugyanis a sejtek egy részében kialakult a rák. Továbblépve a tudós emberi szövetekkel is próbálkozott, ott regenerálódást tudott gyorsabban elérni.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.