Az 1989-es érettségibotrány – Kommunista hivatalnok adta ki a matektételeket

Az idei vizsgáknál a jelek szerint egy nyomdász adta ki a történelem esszékérdéseit, de 1989-ben több tárgynál is gond akadt. A történet ott kezdődik, amikor több Pest megyei és budapesti középiskola diákjai napokkal a május 16-ára kitűzött matematika írásbeli érettségi előtt megtudta a megoldandó feladatokat.

Minden végzős osztály tudta

A budai II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban minden végzős osztály tudta, mik lesznek a matematika- és magyartételek.

– Ez egy elit iskolának számított abban az időben. Jól szituált rózsadombi pártfunkcionáriusok, minisztériumi ve­zetők, vállalati el­nökök gyerekei jártak oda, akiknek a szülei könnyen hozzáférhettek a tételekhez – emlékezett vissza a Borsnak egy férfi, akiről Török Ferenc filmrendező az egyik szereplőjét mintázta a Moszkva tér című magyar filmjéhez, amiben az érettségibotrány is előkerül.

– Számomra a film teljesen visszaadja a valóságot. Valójában mindenki készült az érettségire, és mivel akkor még nem volt internet, nem maradt más, csak a közös tanulás. De amikor kiderültek a tételek, már kevésbé izgultunk. Az érettségi előtt néhány nappal az egyik lány osztálytársunknál jött össze az egész osztály, hogy megoldjuk a kilenc matek- feladatot. Volt négy-öt jó matekos az osztályban, akik ott rögtön megoldották és kidolgozták a tételeket, amit mindenki leírt magának. Azt már csak meg kellett tanulni. Nem voltunk teljesen biztosak abban, hogy ezek lesznek a tételek, de reménykedtünk – mondta az egykori vizsgázó.

Gyanúsan kevés volt hozzá a két óra

Az igazi megnyugvást az adta a diákoknak, amikor a vizsga napján, a tanár pontosan azokat a tételeket írta fel a táblára.

– Jól emlékszem, az egész osztály összekuncogott, kacsingattunk egymásra. A tanárnak furcsa volt, hogy két óra alatt mindenki végzett a matekkal, de persze ez a felügyelő tanároknak is feltűnt. A diákok így buktak le. A furcsaságot jelentették, az érettségi lebonyolítását koordináló minisztérium vezetői úgy döntöttek, érvénytelenítik az egész vizsgát és mindenkinek a negyedik év végi jegyét írják a bizonyítványába.

– Egyébként biztos mindanynyiunknak ötös lett volna – mondta a Borsnak az exdiák. A döntést május 16-án este az akkori közoktatásügyi miniszter, Glatz Ferenc jelentette be.

Inkább bemondták a rádióban

Más tantárgyakkal is akadtak problémák: fizikából és kémiából a kiszivárgások miatt új tételsort állítottak össze, és ezeket a biztonság kedvéért már nem borítékban juttatták el az iskolákhoz, hanem a rádióban olvasták be.

Több városban egy nappal hamarabb íratták meg a nebulókkal valamelyik tárgy tételsorát, így a szerencsésebbek tudhatták előző nap a kérdéseket. A kiszivárgott tételek útvonalának felderítésére rendőrségi nyomozás is indult Budapesten. Mint kivizsgálták: túl áttetsző volt a boríték, amibe a kiválasztott tételeket tették, ezért lehetővé vált, hogy illetéktelen személyek is megismerjék a tételeket.

1990-ben komoly szigorításokat vezettek be: a tételeket a Magyar Televízió stúdiójában, csak az érettségi napján mondták el. A szigorítások ellenére többen állítják: a magyar- és a matematikaérettségi kérdéseit akkor is tudta egy-két szerencsés…