Áder: rajtunk múlik, mire mondunk nemet és mire mondunk igent

"Csak rajtunk múlik, hogy mire mondunk nemet és mire mondunk igent" - fogalmazott a köztársasági elnök a közszolgálati televízióban elhangzott újévi köszöntőjében. Az új esztendőnek számos régi-új elhatározással vágunk neki, a Szilveszter elmúltával azonban néha úgy tűnik, mintha az újévi jókívánságok beteljesülését, az újévi fogadalmak betartását rajtunk kívül álló erőkakadályoznák. 

Áder János megfogalmazása szerint mondhatunk nemet mindarra, ami mérgezi hétköznapi életünket: az elaljasult közbeszédre, az embertársainkat vallásukban, identitásukban, méltóságukban sértő cselekedetekre.   

Külső erők nem akadályozhatják meg, hogy nemet mondjunk a "másokra való mutogatásra, a magunk felelősségének palástolására, a mindenkin átgázoló törtetésre, a becstelenségre, mások tisztességének elvitatására". 

"Mondhatunk nemet az igénytelenségre, az ünnepeinkből gúnyt űző cinizmusra, az érdekek szerint torzított valóságra, a rövidlátó gondolkodásra" - folytatta Áder János. Hozzátette azt is, hogy környezetünk felelőtlen kirablására, a vizeinket mérgező, a levegőt szennyező, a jövőnket felélő kíméletlen valóságra is lehet nem a válasz.

"Mint ahogy mondhatunk igeneket is" - emelte ki az államfő. Majd példaként említette, hogy "mondhatunk igent mindarra, amilyennek a jövőt, a magunk és gyermekeink életét szeretnénk látni". Otthonaink  békességére, az egymással való törődésre, a teljesítmény elismerésére, a tisztességes versenyre, a barátainkat segítő jó szándékra is mondhatunk igent - tette hozzá.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy "mondhatunk igent a magyar nemzetre, Kárpát-medencei együvé tartozásunkra, a magyar érdekek képviseletére, hagyományaink ápolására, anyanyelvünk megóvására".  Továbbá egy erős Európára, egy erősebb Európai Unióban erős Magyarországra, és mondhatunk igent a tisztább környezetre, vizeink, földjeink, erdeink védelmére - húzta alá.

Áder János beszédében felidézte, hogy a csángó magyarok - ősi szokás szerint - az esztendő első óráiban még ma is házról házra járnak és áldást kérnek a falunak, szülőföldnek, a közös nyelvet beszélőknek, mert tudják: az összetartó közösségben az egyes ember is erősebb.

"Szeressük embertársunkat, vagy azért, mert jó, vagy azért, hogy jó legyen" - idézte Szent Ágostont az államfő, aki beszéde végén boldog új évet kívánt Magyarországnak. 

A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni esélyegyenlőségi aktivista fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézőkszámára.