Extra kiadáshoz egyha­­­ngú döntés kell a tár­sasházban

A jogszabályok nem tudása vagy rosszul tudása igencsak megkeserítheti azok életét, akiket egy társasházban valami miatt fizetésre akarnak kötelezni. Harcolhatnak az igazukért, a közgyűléseken lebegtethetnek kinyomtatott jogszabályokat, a tapasztalat szerint azonban az ilyen a vitás helyzetek gyakran a bíróságon végződnek. 

Jó tudni, hogy sem a közös képviselő, sem a társasházi közgyűlés nem bír mindenható hatalommal, még akkor sem, ha ezt megpróbálják elhitetni a döntések ellenzőivel. 

Ki fizesse a szigetelést?

Egy hatvanlakásos, százhalombattai társasházban hívtak össze lakógyûlést, hogy a ház külső szigeteléséről döntsenek, de az érvényességhez szükséges 50 százalék + 1 fő nem ment el. Ilyen esetben újra össze kell hívni a lakókat, amire akár fél óra múlva is sor kerülhet. Ekkor már bármilyen létszámnál is határozatképes a társaság, és a döntések meghozatalához a jelenlévők egyszerű többsége is elég.

Így történhetett, hogy megszavazták a ház külső szigetelését 46 millió forintért. Egy lakó vette a fáradtságot, és körlevélben megkérdezte az embereket, hogy elfogadják-e ezt a döntést, és csak 25-en válaszoltak rá igennel. Egy idős lakó, aki eddig a 61 ezer fo­rin­tos nyugdíjából 7500 Ft közös költséget fizetett, ezzel öt évig plusz 13 ez­res havi törlesztést vett volna a nyakába. Hiába tiltakozott, a kö­zös képviselő azzal fe­nyegette, hogy ha nem fizet, jelzáloghitellel terhelik meg a lakását. 

Megkérdeztük dr. Magyar György ügyvédet, hogy mit tehet ilyen helyzetben egy lakó.  – Ha valakinek egy határozat sérelmes, és úgy érzi, hogy szabálytalanság történt, hatvan napon belül bírósághoz fordulhat, és kérheti a határozat megváltoztatását – mondta dr. Magyar György. – A rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához egyhangú határozat kell – figyelmeztetett.

A többség dönt, ha elromlik valami

Más a helyzet akkor, ha például elromlik valami a házban. Ebben az esetben a javítás költségének kifizetéséhez nem kell közgyűlést összehívni, a közös képviselő a saját hatáskörében dönthet. Ezt az összeget a közös kasszából, a közgyűlés összehívása nélkül ki kell fizetni, de az éves elszámolásban ezt fel kell tüntetni.

– Előfordulhat, hogy a házban a lift működését felügyelő hatóság előírja a lift korszerűsítését, azzal a fenntartással, hogy ha ez nem történik meg, leállítják a liftet. Ez nagyon jelentős költséggel járhat, amikor azt mondja a földszinti lakó, hogy ehhez nem akar hozzájárulni.

Ebben az esetben azonban, ha a többség megszavazta, a kisebbség köteles tűrni, legfeljebb hatvan napon belül ebben az esetben is megtámadhatja a határozatot bíróság előtt – tette hozzá dr. Magyar György.

Lesznek, akiknek tűrniük kell

2015 nyarán volt egy különleges eset. A Madách téri egyik nyolcemeletes házban elromlott mindkét lift. A felvonók felügyeletét ellátó hivatal, arra hivatkozva, hogy egy uniós szabályzat előírását be kell tartani, arra kötelezte volna a házat, hogy a régi lifteket az új követelményeknek megfelelően alakítsa át, ami többek között az ajtók kicserélésével is járt volna. Ez súlyos milliókat jelentô kiadás lett volna.

Volt olyan, felső emeleten lakó, idős ember, aki hetekig nem tudott kimozdulni a lakásából, neki sürgős érdeke lett volna a javítás, míg a lent lakóknak a meglehetősen nagy költség okozott gondot. Végül az a megoldás született, hogy az egyik liftet nem újították fel, csak megjavították, amit a közös költségből megoldottak. A másik felújítása viszont  nemsokára megkezdődik. 

– A lift működése a ház közös érdeke. Ebben az ügyben is ugyanaz az eljárás, mint az előzô esetben, vagyis hatvan napon belül megtámadható a határozat – mondta az ügyvéd.