Vajon hogy botlik az ember egy ilyen szenzációs apróságba?
– Szerencsés kutatással. Mivel a csigák háza mészből épül fel, ezért mészköves területen érdemes vizsgálódni, például szikla alatti törmelék összegyűjtésével. Ez az új faj Kína déli részén, Kuanghszi tartományban, talajminta átválogatása során került elő – meséli a Borsnak Barna.
A pepecselős terepmunkát komoly és aprólékos múzeumi és szakirodalmi kutatás követte a nagy bejelentés előtt.
– A párom eleinte örült, hogy róla neveztem el az apró csigát, ám a hirtelen jött, hatalmas szakmai érdeklődéssel járó reflektorfényből már nem kért. A napokban egyébként magam is megtapasztaltam, milyen az, ha egy új faj viseli az ember nevét, a barátaim ugyanis a görögországi Taigetoszon lelt felfedezésüket Tsoukatosia pallgergelyinek keresztelték – magyarázza.
– A tudomány részéről adott a lehetőség, de az olyan volna, mintha a saját képemet lájkolnám a Facebookon. Szóval nem élnék vele – válaszolta Gergely arra a kérdésre, hogy miért nem magáról nevezett el csigafajt.
A jelenleg Londonban kutatást végző szakember már az egyetemi évei alatt publikált, s egy japán professzor meghívására végül a távol-keleti szigeten doktorált. Dr. Páll-Gergely öt év alatt mintegy hetven felfedezéssel büszkélkedhet, mi több, hamarosan újabb, szenzációs bejelentésre készül.
– Elsőként a Bors olvasóinak mesélek arról az új csigafajról, amelyet Thaiföldön találtunk, s a mostani felfedezésünknél is nagyobb. Pontosabban kisebb. A mérete mindössze 0,7 milliméter, s mindez annyira friss, hogy nemcsak nevet nem kapott még, de a szakmai publikációján is javában dolgozom – avat be a részletekbe.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.