A kisgyermekeknek kötelezően beadott oltások nem csak előnyt, kockázatot is jelentenek. Az oltások megválasztását és időpontját egyénre kellene szabni – vélekedik a Kötelező helyett választható nevű mozgalom. Hétvégén orvosok és szülők részvételével tartottak konferenciát.
Magyarországon jelenleg tizenegy betegség ellen adnak kötelező védőoltást a gyerekeknek. Hallottunk már szülőkről, akik tiltakoztak az oltás beadása ellen, s emiatt bíróság elé kerültek. Sokan felelőtlennek tartják őket. Pedig a szakembereket is megosztja a kérdés.
A Kötelező helyett választható nevű civil mozgalom fórumán kiderült: azt szeretnék, ha a háziorvos, a védőnő és a szülő a gyermek egészségi állapotát, szociális helyzetét, életmódját, fejlettségét ismerve együtt dönthetne arról, mikor milyen oltást kapjon. – Az oltás egy adott betegséggel szemben ideig-óráig mozgósítja az immunrendszert, tehát rövidebb-hosszabb ideig védelmet nyújthat, de meg is zavarhatja az immunrendszer működését – fejtette ki a Borsnak dr. Kürti Katalin gyermekorvos, a mozgalom egyik ügyvivője.
– Ráadásul már egy-két napos korban kezdik az oltást, amikor az újszülött immunrendszere még fejletlen. Egy kisbaba szervezete természetes úton találkozva a baktériumokkal, vírusok-kal, kialakítja a velük szembeni viselkedést. Ezt a folyamatot a korán elkezdett oltások megzavarhatják.
Dr. Kürti Katalin gyakran találkozik olyan szülőkkel, akik nem akarják beadatni az oltást gyermeküknek. – Ausztriában is közösen dönthet az oltási rendről a szülő és a gyermekorvos. Egyes családoknál vallási meggyőződés tiltja az oltást, és előfordul – ha nagyon ritkán is – súlyos mellékhatás. Ismerek egy csecsemőt, akinél az egyik oltásnak súlyos szövődményei alakultak ki. A neurológus és a gyermekorvos ellenjavallata dacára mégis kötelezték az anyát az újabb oltás beadatására.
Dr. Sebő Zsuzsa harminc éve gyermekorvos, húszezer oltást adott már be. – Mindkét végletet ellenzem: a minden betegség ellen oltást és az oltásellenességet is. Ám az felháborít, hogy bár egy orvosnak oltás előtt mérlegelnie kéne a veszélyeztetettséget, ebbe nem számít bele, ha koraszülött, ha besárgult, ha kis súllyal született vagy alultáplált a baba, be kell oltani – mondta a doktornő.
Felháborítja, hogy vannak kollégák, akik csak beírják és bepecsételik az oltást, ám nem adják be azt. Igaz, azért teszik, hogy megkíméljék a szülőt a meghurcoltatástól. Másfelől viszont olyan orvosok is vannak, akik az ajánlott oltások esetében sem kérdezik meg a szülőt, csak beadják úgy, mintha kötelező volna.
Bár a várható mellékhatásokat a gyártónak fel kell tüntetnie, ezekről a szülők többnyire mit sem tudnak, hiszen az oltást az orvos bontja ki, és ritkán ad tájékoztatást. Lapunk egy háziorvos segítségével egy kanyaró-védőoltás csomagolását nézte meg: több mint harmincöt lehetséges mellékhatás van felsorolva, köztük süketség, a bőr, a szájüreg, a szem, a nemi szervek kifekélyesedése, steril agyhártyagyulladás.
– A felsorolt mellékhatások közül általában az injekció helyén a bőrpír és láz szokott előfordulni. Eddigi praxisomban több ezer oltást adtam, és egyszer sem tapasztaltam komoly mellékhatást – mondta dr. Bense Tamás háziorvos.
Az egészségügyi hatóság álláspontja egyértelmű: a tudomány mai állása szerint nem megkérdőjelezhető tény, hogy az oltások előnyei egyértelműen és messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók kockázatát. Kiállnak a Nemzeti Védőoltási Program mellett, és nem látnak lehetőséget a választhatóság bevezetésére. Az oltások választhatóságát szorgalmazó orvosok szerint viszont korrekt szakmai vitára és az oltóanyaggyártóktól független tudományos kutatásokra lenne szükség.
Komoly szakmai vita zajlik az orvosok között
Dr. Ébert Jenő belgyógyász szakorvos a hétvégi konferencián több olyan tanulmányt is idézett, amiből kiderül, hogy az ekcéma, az asztma, a hiperaktivitás, a figyelemzavar és az allergia gyakoribb a beoltottak között, mint a nem oltottaknál. Kétségtelen, hogy ezek a betegségek egyre gyakoribbak a gyerekeknél. Az ÁNTSZ azonban a német Robert Koch Intézet tanulmányával érvel: a 20 milliós minta alapján készült vizsgálat azt igazolta, hogy nincs jelentős különbség az oltottak és az oltatlanok allergiára való hajlama, illetve oltással nem megelőzhető betegségekkel szembeni ellenálló képessége között.
A választható oltás mellett síkra szállók másik fontos érve, hogy Európa számos országában nincs kötelező oltás, még sincsenek járványok. Az ÁNTSZ lapunk ezt firtató kérdésére azt válaszolta: Európában kanyaró- és rubeolajárvány is volt, ami éppen azért nem fertőzött Magyarországon, mert itt be vannak oltva ellene a gyerekek.
Ezek az itthon kötelező oltások
Hazánkban TBC, torokgyík, szamárköhögés, tetanusz, egyfajta agyhártyagyulladás, gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rubeola, fertőző májgyulladás és a 2014. június 30-a után született gyermekeknél a pneumococcus baktérium elleni védőoltás kötelező. Több oltást meg is kell ismételni. Az oltások beadását a jogszabály életkorhoz köti, a csecsemő vagy kisgyermek fejlettsége, érettsége nem szempont.
Ezzel szemben Európa több országában – például Ausztria, Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország, Svájc – csak ajánlott oltások vannak, míg Belgium mindössze egy, Franciaországban és Olaszországban négy kötelező oltás van csak.
