Mindössze a magyarok húsz százaléka beszél angolul az Eurobarométer felmérése szerint. Ezzel sereghajtók vagyunk az Európai Unióban.
– Az iskolákban sokszor nem megfelelő a tanárok felkészültsége: sokakat képeztek át más nyelvekből – véli Lindenfeld Erzsébet, a debreceni Galambos-Lindenfeld Nyelviskola vezetője. Az okok közt említi a poroszos típusú oktatást, a motiváció hiányát is. Hasonlóan gondolja Szalay Zsuzsanna, az International House egyik vezetője.
– Sokkal modernebb módszerekkel, kisebb, hasonló nyelvi szinten lévő csoportokban kellene nyelvet tanítani. Sokan csak ár alapján választanak nyelviskolát vagy oktatót, pedig olcsó húsnak itt is híg a leve – ecseteli a megoldást. – Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy anyanyelvi környezetben tanulhassanak, pedig az önbizalmat ad.
A lista egyik vezetője Finnország. Az ő anyanyelvük is ritka nyelv.
– A 70-es években ott is csak ugatták az angolt – mondja Győri Péter szociológus. – Iszonyatos pénzt öltek a nyelvoktatásba. Ingyenes tanfolyamokat indítottak, a könyvtáraikat feltöltötték könyvekkel és folyóiratokkal. A következő évtizedek a finn gazdasági csodáról szóltak. A magyar gazdaságot is felpörgetné, ha többen beszélnének idegen nyelvet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.