Aktuális

Hackerek döntik el a háborúk sorsát

Török Hanna

Létrehozva: 2013.09.08.

Sokak szerint a harmadik világháború már elkezdődött, de azt nem fegyverekkel, hanem számítógépekkel vívják jelenleg is. A szíriai válságban is óriási szerep jut a kiber hadviselésnek, ám például a kórházak támadása szigorúan tilos.

Obama bizonytalan. Legalábbis látszólag. Ám könnyen lehet, csupán időt akar nyerni. Például arra, hogy a világ legerősebb hadseregének számítógépes csúcsszakemberei kiderítsék a szíriai rendszerek gyenge pontjait, és oda behatolva lehetetlenné tegyék a légvédelmi rakéták beindítását.

Régóta halljuk, hogy a jövő háborúit nem tankok és gyalogos rohamosztagok vívják majd, de ebből a szempontból a jövő már jó néhány évvel ezelőtt elkezdődött. Aktív műholdas kapcsolat nélkül például nem csak a harci repülőgépek képtelenek feladatuk végrehajtására, de ma már a szárazföldi katonák mozgását is a legfejlettebb elektronika segíti.

15 millió dolláros hackelés

Az Afganisztánban harcoló szövetséges alakulatok például 15 ezer különféle robotot használnak – tudta meg a Bors. Ma egy gyalogos teljes menetfelszerelése akár a 25 kilót is elérheti, és ebből a kamerák, érzékelők, éjjel látók, valamint rádiók vezetékrendszere önmagában is több kilót nyomhat. Aligha túlzás, ők már nemcsak hús-vér harcosok, hanem e-katonák is.

A kiber hadviselésre évente több milliárd dollárt költ az USA, ám minél modernebb egy hadsereg, a hackelés szempontjából annál nagyobb veszélynek van kitéve. Ezt 2011-ben az amerikaiak a saját bőrükön is megtapasztalhatták. Ekkor ugyanis az irániak egy filléres program segítségével térítették el és kényszerítették saját földjükön leszállásra az USA több mint 15 millió dollárt érő, pilóta nélküli repülőgépét, amelyet aztán iráni földön landoltattak. A nemzeti televízióban aztán iráni zászlóval letakarva mutatták be ország-világnak a kivételes zsákmányt.

– Az irániak hamisított GPS-jeleket küldtek az amerikai kémrepülőgép fedélzetére – magyarázza lapunknak a hatalmas megdöbbenést kiváltó eset fő okát dr. Kovács László ezredes, a kiber hadviselés legkiválóbb hazai szakértőinek egyike. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanára azonban felhívja a figyelmünket arra is, hogy a kiberháború nem csupán a hadszíntéren álló felek között történhet. Gondoljunk csak arra, hogy a terrorista szervezetek a bankrendszerek meghackelésével igyekeznek pénzhez jutni vagy éppen az ellenséges állam pénzügyi rendszerét kívánják megbénítani.

Nem tudjuk, ki a támadó

Feltehetően Irán állt az amerikai bankok ellen intézett támadások mögött is, amelyek során a Shamoon vírus 30 ezer merevlemez tartalmát törölte. Persze a másik fél sem tétlen. Az eddig napvilágra került titkos kiberakciók közül kétségkívül a Stuxnet támadás volt a legnagyobb hatású, amikor az izraeli-amerikaiak egészen az iráni atomprogram centrumába hatoltak be: sok ezer berendezés ment tönkre.

Az akció az iráni atomprogramot legalább egy évvel visszavetette, miközben az is kiderült, hogy az önmagát szaporító vírust külső adathordozóval juttatták be az internetes behatolástól sokszorosan védett rendszerbe. Kovács László szerint a számítógépes hackelés leginkább abban különbözik az eddigiektől, hogy a hagyományos háborúkban tudjuk, ki kivel áll szemben. A kibertámadó azonban anonim, illetve, ha bárki is otthagyja a névjegyét, egyáltalán nem biztos, hogy a valóságos elkövető fedte fel a kilétét.

Célpont a Washington Post

– Ami számítógépeken működik, az támadható! – tudhattuk meg Bencsáth Boldizsártól, aki a Klub Rádiónak adott nyilatkozatában felidézte, hogy egy húszfős hackercsoport, amely magát a Szír Elektronikus Hadseregnek nevezi, nemrégiben átfogó támadást intézett az USA vezető lapjai ellen. A támadás célpontjai között szerepelt a washingtonpost.com, a time.com és a cnn.com is, amelynek cikkeire kattintva az olvasó a hackercsoport oldalain találta magát.

A Borsnak sikerült elérnie egy kiberkatonát, aki a 2011-es afrikai válság alatt francia területen, a felszín alatt csaknem ötven méter mélyen kialakított légiirányító központban dolgozott, biztosítva a légvédelem műholdas összeköttetését.

„Hétköznapi fickók vagyunk, ha az utcán meglátsz, nem is gondolnád, hogy egy háború esetén akár rajtunk is múlhat a siker vagy bukás” – mondta lapunknak a francia katona.

A hadviselés négy szintje

1. A támadó fél nem akar információt lopni, csupán az ellenség berendezéseit akarja megbénítani, leállítani.
2. A behatoló hackerek hamis információkat helyeznek el az ellenség számítógépes rendszerében.
3. Adatlopás.
4. A számítógépes betörés egészen mélyre hatol, és ott hamis kódokat bejuttatva képes az alapszintű funkciók leállítására, az ott futó programok megváltoztatására.  

Budapest már példát mutatott

Egyelőre semmiféle jogi egyezmény nem szabályozza a kiber hadviselést. Mi tilos és mi engedélyezett – erre nézve csupán szakértői tanulmányok, ajánlások születtek. Így például kórházak és atomerőművek, valamint ENSZ-létesítmények megtámadása tilos lenne. Kérdés, támadható-e semleges ország ily módon? Eddig csak egyetlen nemzetközi konvenció létezik a kibertérre, az is a kiber bűnözésre. Ezt a szabályozást Budapesten 12 ország írta alá 2001-ben, ám csupán a világ négy helyén ratifikálták – köztük hazánkban. Ebből a szempontból tehát példát mutattunk a világnak.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek