Konzerválta a középkort a világ legkisebb városa

Magyarországtól maximum félnapi autózással közelíthető meg az év nagy részében napfényes ékszerdobozka.

Kora középkori épületei, ősi városfala, két szűk utcája és piciny főtere lenyűgöző élmény. A városka a XI. század elején a Frank-dinasztia határvárosaként egy dombtetőre épült, az Isztriai-félsziget szívében, Rijekától alig 47 kilométerre.

Jó állapotú autóúton közelíthető meg, azzal, hogy az utolsó négy kilométert aszfaltozott erdei csapáson kell megtenni, ám a XI. századi várfalhoz érve már csak gyalogosan lehet a belvárosba besétálni és megtekinteni például a Szent Jeromos templom XII. századi freskóit, a titokzatos glagolita írással készült feljegyzéseket a templom falain, a várfalakon belül a két utcát…

Hogy mitől város ez a piciny történelem? A magyarázat egyszerű: annak épült, és mindene megvolt, ami anno egy városnak ismérve lehetett. Volt iskolája, volt temploma, postája, és természetesen lényegesen többen lakták, mint manapság.

Igaz, a korai ismérvek szerint is apróra sikeredett, de a helyi legenda szerint ennek oka volt. Ezer éve, amikor a közeli Mirna folyó völgye benépesült, az építkezéseket az akkor még ott élő óriások végezték. Előbb a környező települések nőttek ki a földből, de végül még maradt egy kis építőanyaguk, amiből – hogy ne vesszen már kárba – megépült a pici Hum.

Napjainkban a nyári idénynyitón minden évben táncos ünnep keretében megválasztják a polgármestert. Miután a szabály az, hogy az első ember csakis helyben élő lehet, nem nehéz kiszámolni, hogy Hum nemcsak a világ legkisebb városa, hanem az egyetlen is, amelynek – egyszer vagy többször is – minden lakosa már volt, vagy lesz polgármester.