A bíró által használhatatlannak nyilvánított helyszínelési jegyzőkönyv, az ügyből kizárt védő, napokig tartó tanúvallomások. Csak három ok a sok közül, amiért közel két év alatt sem sikerült a Budapest Környéki Törvényszék Miszori László vezette bírói tanácsának ítéletet hirdetnie a hat ember – köztük egy ötéves kisfiú – megölése miatt indított, példátlan büntetőügyben. A négy, nyíltan szélsőséges nézeteket valló vádlottat – K. Árpádot és testvérét, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt – előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, köztük 14. évét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével vádolják.
A vádlottak a kilenc, roma családok ellen – fegyverrel és Molotov-koktéllal – elkövetett támadás közül csak azokat ismerték el, ahol nem történt személyi sérülés. Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan az a Cs. István, aki egykor katonaként szolgált. Állítja: csak sofőr volt annál a két támadásnál, amelyekben részt vett. A gyilkosságokat a vád szerint K. Árpád, K. István és P. Zsolt követte el.
A tárgyalás során több ellentmondásos helyzet adódott. Kiderült, hogy az egyik vádlott, P. Zsolt ügyvédjét ki kell zárni, miután az apja korábban eljárt az ügyben bíróként. A törvényszék elrendelte, hogy ismételjenek meg minden eljárási cselekményt, ami a kizárt védő jelenlétében történt. Ez harminc újabb tárgyalási napot jelentett.
Megdöbbentette az ügyön dolgozó jogászokat, illetve a közvéleményt, amikor maga a bírói tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vádlottak letartóztatására irányuló rendőri akció és a helyszíni szemle dokumentációja nem ér semmit. „Egy kocsmai verekedésnél is ennél részletesebb és tényekben gazdagabb jegyzőkönyvet kell készíteni. Mit kezdjek vele? Dobjam ki? Mert ennyit ér” – mondta. Majd az akciót lebonyolító rendőri parancsnoknak azt mondta a tárgyaláson: „naiv volt, mint vezető, uram”. A védők azt is aggályosnak látták, hogy nem minden okiratot csatolt be a hatóság az iratokhoz.
– Az FBI profilozóinak véleményét külön kérnünk kellett. Ebből derül ki, hogy egyetlen elkövetőről beszélnek a gyilkosságoknál, aki szerintük egy jól képzett katonaember. Ilyen a vádlottak között csak egy van, Cs. István – nyilatkozta lapunknak K. Árpád kirendelt védője, Bérdi Zsolt. – A per folyamán kiderült, hogy a koronatanúnak számító Cs. István, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is volt, szoros kapcsolatot ápolt a katonai titkosszolgálattal. A titkosszolgálat majdnem mindent tudhatott az utolsó két gyilkosság előtt a lehetséges elkövetőkről, de vagy hozzá nem értésből vagy szándékosan nem értesítették a megfelelő hatóságokat – tette hozzá a védő.
Szerettük volna megkérdezni a Budapest Környéki Törvényszék szóvivőjét, mi várható az ügyben, de lapzártánkig nem értük el. Egyéb forrásból úgy tudjuk, a tárgyaláson elhangzott: a bírói tanács elnöke azt szeretné, ha május 14-én elkezdődnének a perbeszédek, és nyáron ítéletet hirdethetne. Jogi forrásaink szerint azonban előfordulhat, hogy az ítélkezési szünetig – és így augusztus 21-ig – nem születik ítélet.
Például akkor, ha valamelyik vádlott kórházba kerül. Ebben az esetben folytatódhat ugyan a tárgyalás, de ha kikerül onnan, kérheti, hogy az összes jegyzőkönyvet ismertessék vele az ítélethirdetést megelőzően. Sőt észrevételei, indítványai is lehetnek. Szintén késleltetheti az ítélethirdetést, ha az ügyet tárgyaló bíró valamiért akadályozva lenne a tárgyalás levezetésében, vagy ha felmerül a gyanú, hogy valamelyik vádlott nem beszámítható. Utóbbiról egyelőre nincs szó.
– Függetlenül attól, hogy augusztus 21. előtt ítélet születik-e, nagyon rossz az üzenete annak, hogy ilyen régóta húzódik a tárgyalás – nyilatkozta lapunknak Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hivatalán keresztül. Szerinte minden rasszista indíttatású bűncselekmény tárgyalásának elsőbbséget kell élveznie.
Éjjel, álmukban támadtak a védtelenekre
A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövéseken túl kilenc településen támadt védtelen romákra, jellemzően éjjel vagy hajnalban.
2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal.
Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg. Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és ötesztendôs kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.
Fenyegetésről beszélt a bűnbánó koronatanú
Cs. István az egyetlen, aki vallomást tett. Állítja: nem tudta, hogy társai gyilkosságra készülnek. Ő Tiszalökre és Kislétára vitte el őket, ahol egy-egy embert öltek meg. A második támadásnál csak azért volt ott, mert a szerettei megölésével fenyegették, állította. Tiszalökön 2009. április 22-én este fél tíz körül egy 54 éves férfit a háza előtt lőttek le. Kislétán 2009. augusztus 3-ra virradóra egy nőt és a gyerekét támadták meg saját házukban. A lány testébe mintegy százötven sörétszem fúródott, roncsolva a nyakát, az arcát, a koponyáját, a mellkasát és a felsőkarját, maradandó fogyatékosságot szenvedett. Alvó édesanyját több lövéssel megölték.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.