Aktuális

Nyáron szabadulhatnak a romagyilkosok

P. Gál Judit

2013. május 4. szombat 11:00

Augusztus 21-én lesz négy éve, hogy elfogták a romagyilkosságok gyanúsítottait, két éve tárgyalják az ügyüket. Ha addig nem születik elsőfokú ítélet, a bíróságnak – házi őrizet elrendelése mellett - szabadlábra kell helyeznie a négy vádlottat.

A bíró által használhatatlannak nyilvánított helyszínelési jegyzőkönyv, az ügyből kizárt védő, napokig tartó tanúvallomások. Csak három ok a sok közül, amiért közel két év alatt sem sikerült a Budapest Környéki Törvényszék Miszori László vezette bírói tanácsának ítéletet hirdetnie a hat ember – köztük egy ötéves kisfiú – megölése miatt indított, példátlan büntetőügyben. A négy, nyíltan szélsőséges nézeteket valló vádlottat – K. Árpádot és ­test­vérét, K. Istvánt, P. Zsoltot és Cs. Istvánt – előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, köztük 14. évét be nem töltött személy ellen elkövetett ­em­berölés bűntettével vádolják.

A vádlottak a kilenc, roma családok ellen – fegyverrel és Molotov-koktéllal – elkövetett támadás közül csak azokat ismerték el, ahol nem történt személyi sérülés. Az ügy koronatanúja nyilvánvalóan az a Cs. István, aki egykor katonaként szolgált. Állítja: csak sofőr volt annál a két támadásnál, amelyekben részt vett. A gyilkosságokat a vád szerint K. Árpád, K. István és P. Zsolt követte el.

A tárgyalás során több ellentmondásos helyzet adódott. Kiderült, hogy az egyik vádlott, P. Zsolt ügyvédjét ki kell zárni, miután az apja korábban eljárt az ügyben bíróként. A törvényszék elrendelte, hogy ismételjenek meg minden eljárási cselekményt, ami a kizárt védő jelenlétében történt. Ez harminc újabb tárgyalási napot jelentett.

Megdöbbentette az ügyön dolgozó jogászokat, illetve a közvéleményt, amikor maga a bírói tanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy a vádlottak letartóztatására irányuló rendőri akció és a helyszíni szemle dokumentációja nem ér semmit. „Egy kocsmai verekedésnél  is ennél részletesebb és tényekben gazdagabb jegyzőkönyvet kell készíteni. Mit kezdjek vele? Dobjam ki? Mert ennyit ér” – mondta. Majd az akciót lebonyolító rendőri parancsnoknak azt mondta a tárgyaláson: „naiv volt, mint vezető, uram”. A védők azt is aggályosnak látták, hogy nem minden okiratot csatolt be a hatóság az iratokhoz.

– Az FBI profilozóinak véleményét külön kérnünk kellett. Ebből derül ki, hogy egyetlen elkövetőről beszélnek a gyilkosságoknál, aki szerintük egy jól képzett katonaember. Ilyen a vádlottak között csak egy van, Cs. István – nyilatkozta lapunknak K. Árpád kirendelt védője, Bérdi Zsolt. – A per folyamán kiderült, hogy a koronatanúnak számító Cs. István, aki korábban szerződéses katonaként külföldi kiküldetésben is volt, szoros kapcsolatot ápolt a katonai titkosszolgálattal. A titkosszolgálat majdnem mindent tudhatott az utolsó két gyilkosság előtt a lehetséges elkövetőkről, de vagy hozzá nem értésből vagy szándékosan nem értesítették a megfelelő hatóságokat – tette hozzá a védő.

Szerettük volna megkérdezni a Budapest Környéki Törvényszék szóvivőjét, mi várható az ügyben, de lapzártánkig nem értük el. Egyéb forrásból úgy tudjuk, a tárgyaláson elhangzott: a bírói tanács elnöke azt szeretné, ha május 14-én elkezdődnének a perbeszédek, és nyáron ítéletet hirdethetne. Jogi forrásaink szerint azonban előfordulhat, hogy az ítélkezési szünetig – és így augusztus 21-ig – nem születik ítélet.

Például akkor, ha valamelyik vádlott kórházba kerül. Ebben az esetben folytatódhat ugyan a tárgyalás, de ha kikerül onnan, kérheti, hogy az összes jegyzőkönyvet ismertessék vele az ítélethirdetést megelőzően. Sőt észrevételei, indítványai is lehetnek. Szintén késleltetheti az ítélethirdetést, ha az ügyet tárgyaló bíró valamiért akadályozva lenne a tárgyalás levezetésében, vagy ha felmerül a gyanú, hogy valamelyik vádlott nem beszámítható. Utóbbiról egyelőre nincs szó.

– Függetlenül attól, hogy augusztus 21. előtt ítélet születik-e, nagyon rossz az üzenete annak, hogy ilyen régóta húzódik a tárgyalás – nyilatkozta lapunknak Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke hivatalán keresztül. Szerinte minden rasszista indíttatású bűncselekmény tárgyalásának elsőbbséget kell élveznie.

Éjjel, álmukban támadtak a védtelenekre

A vád szerint a négy férfi a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövéseken túl kilenc településen támadt védtelen romákra, jellemzően éjjel vagy hajnalban.

2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra fegyverekkel és gyújtópalackokkal. 

Kislétán és Tiszalökön egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg. Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és ötesztendôs kisfiát lőtték agyon, miközben felgyújtott házukból menekültek.

Fenyegetésről beszélt a bűnbánó koronatanú

Cs. István az egyetlen, aki vallomást tett. Állítja: nem tudta, hogy társai gyilkosságra készülnek. Ő Tiszalökre és Kislétára vitte el őket, ahol egy-egy embert öltek meg. A második támadásnál csak azért volt ott, mert a szerettei megölésével fenyegették, állította. Tiszalökön 2009. április 22-én este fél tíz körül egy 54 éves férfit a háza előtt lőttek le. Kislétán 2009. augusztus 3-ra virradóra egy nőt és a gyerekét támadták meg saját házukban. A lány testébe mintegy százötven sörétszem fúródott, roncsolva a nyakát, az arcát, a koponyáját, a mellkasát és a felsőkarját, maradandó fogyatékosságot szenvedett. Alvó édesanyját több lövéssel megölték.  

További cikkek

Gyilkosság

Hat családtagjával végzett a vérfertőző lelkész

Tragédia

„Olyan hívást kaptam, amit egyetlen szülő sem akar” – zokogta az apuka, aki elvesztette a gyermekét

Ez is érdekelhet