Különös dologra lettek figyelmesek olvasóink: egy pohár tejföl már nem biztos, hogy két deci, és a százas papír zsebkendőben kilencven darab van. A Bors munkatársai szép számmal találtak példát arra is, hogy nagyobb csomagolásba kerül a kisebb adag.
Csípőből sorolhatjuk az élelmiszer-mennyiségeket: 500 gramm a tészta és a margarin, 140 gramm a kenhető sajt, 100 gramm a táblás csoki meg az előre csomagolt felvágott, és 100 darabos a nagy csomag papír zsepi. Vagy nem! Bár a gyártók feltüntetik a mennyiséget, a sietős vásárló csak otthon veszi észre, hogy kevesebbért fizetett ugyanannyit. Netán otthon sem.
A Bors gyors körképe számos ügyes trükköt leplezett le. Több gyártót is kerestünk, magyarázatot várva. Volt, ahol visszahívást ígértek, másutt kaptunk ugyan választ, ám azt később visszavonták, többeket hiába kerestünk. Nagy Réka, a Zewa marketingmenedzsere azonban válaszolt.
– Kutatások igazolják, hogy mi az az ár, amit még a vásárlók hajlandóak megfizetni. A külföldről származó alapanyagok ára folyamatosan emelkedik, ezért kénytelenek voltunk darabszámot csökkenteni, hogy ne kelljen árat emelnünk – indokolja döntésüket.
– Nem érhet bennünket vád, hiszen feltüntetjük a darabszámot a csomagoláson. Más gyártóknál viszont előfordul, hogy darabszám helyett súlyt közölnek, a 100 gramm pedig olykor csak 80 darab papír zsebkendőt takar. Akad olyan is, hogy a 100-as darabszámhoz plusz/mínusz 5 százalékos ingadozást jeleznek, így lehet, hogy csak 95 zsepi kerül a pakkba.
A zsebkendő még hagyján, de például ha a tejföl vagy a margarin kevesebb, azt a sütemény bánhatja. Zsuzsa az egész tepsivel kidobhatta a nagyi receptjéből sütött tésztát, mert abban egy pohár tejfölt írtak, de még abban az időben, amikor az mindig két deci volt. A másfél decis tejföltől száraz lett a süti, ám ez Zsuzsának csak akkor tűnt fel, amikor a végeredmény okát keresgélte.
– Nagy a verseny, így egyre burkoltabban trükköznek a gyártók – vélekedik Nyíri Zoltán reklám- és kommunikációs szakember. Szerinte a multiknál külön csoport dolgozik a nyereség növelésén. – Komoly felmérések készülnek. Vizsgálják, mi az az összeghatár, amit nem szerencsés átlépni. Mérik, meddig csökkenthető úgy a tömeg az ár megtartásával, hogy akkor is megérje, ha emiatt néhány vevő elpártol.
Elsősorban a nyugdíjasok és a ráérősek veszik észre a negatív változásokat, a sietős vásárló talán csak otthon szembesül azzal, hogy kevesebbet vett, mint amennyit akart. Inkább az összetevőkre és az árcímkékre ügyelnek, az egységárra nem. Pedig utóbbi árulkodik arról, hogy egy-egy termékből mennyibe is kerül egy kiló, egy liter vagy egy darab – figyelmeztet a szakember.
