A magyarok ellenzik, az EU mégis megvédi a méheket

 „Megdöbbentő, hogy ebben a harcban a magyar kormány nem állt a méhészek mellé, pedig minden harmadik falat ételünk a rovarbeporzásnak köszönhető” – nyilatkozta lapunknak Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse. Hazánk küldöttsége ugyanis az európai szavazás során kétszer is a káros szerek korlátozása ellen voksolt. Sokan a kemikáliákat előállító gyártók lobbitevékenységét sejtik a háttérben.

Bross Péter nyolc éven át volt elnöke az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek, és lemondását éppen az indokolta, hogy idehaza a hatóságok nem álltak a méhészek mellé. De Bross egyrészt nem hisz az összeesküvés-elméleteknek, másrészt fontosnak tartja hozzátenni: „Az egészséges növényzet a méhészek érdeke is.

A méhészek is azt szeretnék, ha a szántók, erdőségek szépek, erőtől duzzadók lennének, és ebben sokat tehetnek a növényvédő szerek. Nem a gyártók ellen vagyunk tehát, csupán azt szeretnénk, ha olyan anyagokat használnának, amelyekről száz százalékig bebizonyították, hogy nem veszélyeztetik a méhek és más beporzók egészségét.”

Mindez azért alapvetően fontos, mert a méhek nem csupán a mézet adják nekünk, de a növényvilág legfőbb motorjai is, mint legfőbb beporzók. Amerikában például hatalmas területeken csak azért fizetik a méhészeket, hogy a szorgos méhcsaládok a mandulákat beporozzák. Ezek a családok nem is termelnek mézet. „Ahol a méhek kihalnak, ott meghal a természet is” – mondják a lapunk által megkérdezett termelők.

Magyarország egyébként e téren nagyhatalom, hiszen egész Európában mintegy 13 millió méhcsalád szorgoskodik, és ennek egy tizede hazánkban él, ezért is tartják sokan szégyenletesnek a magyar kormány elutasító válaszát az Európai Bizottság kérésére.

Ennek ellenére a korlátozás decemberben életbe lép és ez igazán jó hír a Magyarországon gyűjtögető 1,2 millió méhcsaládnak. Mindenki reméli: a vegyipari óriások olyan növényvédő szereket fejlesztenek majd, amelyek úgy védenek majd a kártevőktől, hogy eközben nem károsítják a természetet, és nem mérgezik a talajt, a vízbázist és persze „szorgos kis barátainkat”.

Ezért mondott nemet Magyarország

A Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi közleménye azzal indokolja a magyar küldöttség elutasító határozatát, hogy amennyiben kivonnák a forgalomból a neonikotinoid alapú növényvédő szereket, akkor megfelelő védelem nélkül maradna a kukorica-, a napraforgó- és a repcetermelés. A korlátozás európai ellenzői szerint a neonikotinoid betiltása öt év alatt akár 17 milliárd eurós gazdasági kárt is okozhat az EU-ban, és 50 000 munkahely kerülhet veszélybe, ami komoly hátrányt jelentene Magyarországnak.