Botrány: magzati sejtekkel ízesítik ételeinket

Különböző nagyvállalatok emberi embriószöveteket használhattak fel üdítők, leves- és tejporok, édességek gyártási folyamata során. Egyes kozmetikai cégeknél pedig az embrióból kitenyésztett szövet közvetlenül része a készterméknek, például a ránctalanító krémeknek.

Az Egyesült Államokban már tavaly felmerült ennek a gyanúja, miután multinacionális nagyvállalatok és világmárkák léptek szerződéses kapcsolatba olyan céggel, amely embrionális szövetek kereskedelmi hasznosítására szakosodott. Így jogosan vetôdik fel a kérdés: lehet, hogy magzati szövettel ízesítik az üdítőnket, gazdagítják krémeinket Magyarországon is?

– Olyan termékek, amelyeknek a kísérletezése, gyártása során felhasználtak embriószöveteket, jelenleg is megjelenhetnek az Európai Unió és Magyarország piacán, ha másként nem, az internetes kereskedelem révén biztosan – mondta dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékért felelős ombudsman a Borsnak. – Arra sincsen semmilyen garancia, hogy az áruházak polcairól nem ilyen termékeket vesz le a magyar vásárló.

Az ombudsman vezetésével széles körű vizsgálat indult ennek kiderítésére. Az unióban 2013-tól kezdve kifejezetten tilos az emberi szövetek ilyen jellegű felhasználása. De hiába írják elő uniós szabályok a termékek összetevőinek feltüntetését, ha Európán kívül sok országban a gyártó titkosíthatja a felhasznált alapanyagokat, amennyiben azok nem veszélyesek az emberre.

– Komoly erkölcsi és etikai vétség az emberi embriók szöveteinek kereskedelmi célú felhasználása – jelentette ki dr. Nobilis András gyermek- és koraszülöttgyógyász. Hozzátette: elfogadhatatlan, hogy nem lehetünk tisztában azzal, miből és hogyan készül az, amit megvásárolunk és elfogyasztunk. – Ezt felfoghatjuk akár modern kannibalizmusként is – fogalmazott az orvos.

Hogyan lesz az embrióból ízfokozó?

A Washington ­Times közlése szerint a kutatók egy holland nő abortált magzatából nyertek embriósejtet még 1970-ben. Kimutatták, hogy az anyag igen jól képes élelmiszerek ízének kiemelésére. A sejtszövetet a multinacionális cégeknek a Senomyx nevű vállalat szolgáltatta San Diego-ból. Az anyag elnevezése, a HEK293 (Human Embrionic Kidney) arra utal, hogy a magzat veseképződményéből nyerték a szöveteket. Erre azonban csak ­egyszer volt szükség, ugyanis ezt a sejtet rendkívül nagy számban lehet mesterségesen szaporítani.