Öröm, bánat, gyász és szerelem – minden élethelyzetre megvannak a dalok, amelyekaz embert élete végéig elkísérik. Közülük néhány gyógyulást vagy világraszóló diadalt eredményezhet, miként a halálba is kergethet.
Támaszt nyújt a gyászban, segít a gyógyulásban vagy éppen feldobja az embert, ha a megfelelő zeneszámot hallgatja. Évtizedek óta folynak kutatások arra vonatkozólag, hogyan befolyásolja egy-egy szerzemény az emberek lelki állapotát, érzelmeit. Az eredmények egyértelműek: nincs olyan ember, akinek az életében ne lenne legalább egy olyan zeneszám, ami meghatározó a számára. De hogyan képes az ember egy-egy daltól azonnal sírva fakadni?
– A zenét felfoghatjuk egy olyan kommunikációs eszközként, mint a beszédet. Ám a zenélés során sokkal több ösztönös megnyilvánulásnak lehetünk tanúi (például kevésbé tudunk hazudni). A beszédben minden szónak elsôsorban fogalmi szintû jelentése van, a zenében viszont inkább érzelmi.
Ahány ember, annyiféle jelentést hordozhat valakiben egyetlen dal – mondta a Borsnak ifj. Czékus Jób zeneterapeuta. Kifejtette: önmagában egy zeneszám például nem bír gyógyító erővel. Ám ha már valamilyen jelentés kapcsolódik hozzá, vagy kapcsolunk hozzá, akkor az már sokban hozzájárulhat a felgyógyuláshoz egy betegségből egy konkrét terápiában, hiszen beszélni tudunk róla.
– Nem mindegy, hogy egy adott dal milyen élményhez kapcsolódik. Ha egy pörgősebb ritmusú szám például egy olyan eseményhez fűződik, amihez siker kapcsolható, akkor ez a későbbiekben is olyan hatással lehet az emberre, mint egy doppingszer, ami még több energiával látja el – mondta Csehák Hajnalka pszichológus.
Ennek egyik legjobb példája a Barcelona 2009-es Bajnokok Ligája-diadala, amikor az edző, Pep Guardiola addig nem engedte ki a pályára fiait, amíg meg nem hallgatták az öltözőben a Coldplay Viva la Vida című számát. A dal zenei és szövegvilága is a győztesek himnuszára emlékeztet. Messiék úgy mentek ki a pályára, hogy tudták, nem veszíthetnek, és simán meg is verték a C. Ronaldóval és Rooney-val felálló Manchester Unitedet.
– Vannak ellentétes hatású zenék is, amelyek melankolikus hangulatba hozzák a hallgatót, ha olyan emléke fűződik hozzá. Ezt ráadásul nem is vesszük észre, hiszen az emlékezetünk magától előhozza az érzéseket az adott dallam hallatára anélkül, hogy tudatosulna bennünk – tette hozzá Csehák Hajnalka. Persze minden ember más, könnyen lehet, hogy az a szám, amihez valakinek pozitív élménye kapcsolódik, másnak gyötrelmes emlékeket juttat eszébe.
Halálosan szép dal
Seress Rezső 1932-ben írta meg a Szomorú vasárnap című dalt, amelyhez Jávor László írta a szöveget. Akkori tudósítások szerint többen követtek el úgy öngyilkosságot, hogy kezükben közben ott volt a dal szövege. Később a Szomorú vasárnapot több nyelvre is lefordították, és számos országból érkeztek – meg nem erősített – hírek öngyilkosságokról. Az elbeszélést erősíti, hogy több helyen be is tiltották a dal játszását.
