Az iszlám hat alappillérének egyike az Utolsó Napban való hit, de a Bibliában is olvashatunk az apokalipszisről, sőt, a főrabbi szerint pedig a Messiás eljövetele és a világvége egy napra esik. A buddhizmus a többségtől eltérő módon látja a világvégét, míg a Krisna-tudatúak úgy vélik, 427 ezer év múlva pusztul el az emberiség. A Bors vallási vezetőkkel beszélgetett a világvégéről és annak előjeleiről.
A világvége kérdése mindig is foglalkoztatta az embert, nem véletlen, hogy a téma az öt nagy világvallásnál is előkerül. A kereszténység, az iszlám, az izraelita vallás, a hinduizmus és a buddhizmus más és más választ ad a világnak.
Nyúl Viktor római katolikus pap azt mondja, hitében véges a világ:
– A Hiszekegyben is szerepel, Jézus többször is beszél róla, ám a világvége időpontját egyedül csak a Mennyei Atya tudja – kezdi Viktor atya. – Ugyanakkor a hívőkből mindez nem riadalmat, aggódást és félelmet, hanem örömmel teli várakozást vált ki, tevékeny jelenlétre ösztönöz. A világvégén ugyanis második alkalommal is eljön Jézus, immár dicsőségében, s teljessé teszi a jó végérvényes diadalát a rossz felett. Isten nem elpusztítja, hanem megnemesíti a Földet, ahol soha többé nem lesz bűn és rossz. Bár Máté evangéliumában beszél a világvége jeleiről, így éhínségről, háborúkról, földrengésekről és Jeruzsálem pusztulásáról, ezek jelképek csupán, melyek nem az időt, hanem világunk végességét példázzák – figyelmeztet a római katolikus pap.
Ítélet a tettek alapján
– Az iszlám hat alappillérének egyike az Utolsó Napban való hit. Allah a Koránban kinyilatkoztatta, hogy a világ végének idejét csak ő tudja. Éppen ezért úgy kell élnünk, hogy bármikor Allah elé kerülhetünk, és ő tetteink alapján ítélkezik felettünk – mondja Tóth István, a Magyar Iszlám Közösség alelnöke, aki éppen ezért nem fogadja el a napra pontos világvége-jövendöléseket. – A Korán 28 féle módon, többek közt fülsüketítő, elborító, komor és végzetes napként említi az Utolsó Napot. „Minden szoptatós megfeledkezik arról, akit szoptatott és minden viselős anya megszüli terhét.” (22:2). Remegve megrázkódik a föld, és ízzé-porrá morzsolódnak a hegyek” (56:4-5) – idézi az alelnök az iszlám szent iratát. Hozzáteszi: – Az Ítélet Napjának közelségét jelzi egy alacsony, göndör hajú, piros arcú, beteg szemű, keletről érkező férfi képében megjelenő hamis Messiás, hogy csodáival tévútra vezesse az embereket. Ám az Utolsó Napokban Jézus visszatér, s muszlimok és keresztények vállvetve harcolunk majd az Antikrisztus ellen.
Jön az idők vége
Dr. Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija azt mondja, a zsidóknak nincsenek filozófiai jövőképei, így bizonyos keretek között az olyan hitbéli kérdéseken is bátran vitatkozhatnak, mint az Idők vége:
– Úgy vélem, a Messiás eljövetele és az idők vége, amikor Isten minden élő és addig élt felett ítéletet hirdet, egyszerre érkezik el. Mindezt előbb a Messiás szülési fájdalmaiként emlegetett nyomorúságos korszak, majd a jeruzsálemi szentély megépülése, és minden zsidó Izrael földjére való visszatérése előzi meg. A nagy kérdés persze, hogy mindez mikor jön el. Szeretném hinni, hogy még életünkben, ugyanakkor tartok tőle, hogy csak később következik be – magyarázza dr. Frölich Róbert, aki azt is elárulta a Bors olvasóinak, hogyan képzeli az idők végét: – Isten mindenkit feltámaszt, csak nem egyszerre. A bűnösök tovább lesznek halottak, s csak később élvezhetik a Kánaánt.
Van 427 ezer évünk
Tasi István vaisnava teológus, a hinduizmus egyik irányzatát képviselő Magyarországi Krisna- tudatú Hívők Közösségének tagja azt mondja, hitük kis, közepes és nagy világvégét különböztet meg.
– A kis világvége 4,32 millió évenként következik be. Kihal az emberiség, majd teremtés által újraszületik, és ismét benépesül a Föld. A közepes világvége során, 311,04 millió évente kozmikus özönvíz árasztja el az univerzumot, elpusztítva minden életformát, amit újabb újjászületés követ. A nagy világvége 311,04 billió évente semmisíti meg az univerzumokat, és most a nagy világvége félidejénél járunk. A következő kis világvége 427 ezer év múlva következik be. Jelenleg a nézeteltérések és képmutatás időszakában vagyunk, amikor az emberi erő, emlékezet, erkölcs és vallásosság is egyre inkább hanyatlik – avat be a vaisnava teológus.
– A buddhizmus keveset foglalkozik a világvége kérdésével, igaz, egész mást ért alatta, mint az emberek többsége – mondja Farkas Pál buddhista tanító. – Buddha tíz kérdésre soha nem válaszolt, köztük a világ esetleges múlandóságára sem, mert úgy tartotta, azok nem viszik előrébb az embert – magyarázza a buddhista tanító.
– A buddhizmus szemlélete szerint az emberi test maga a világ, a testünkben keletkezik és szűnik meg minden, amit az érzékszerveinkkel megtapasztalunk. Ha elérjük a fájdalmas és törékeny világképmegszűnését, ami a vágy, az ellenszenv és a tudatlanság elengedésével valósulhat meg, eggyé válhatunk a minket körülvevő világgal, és ezáltal elérkezik az egyéni világ vége, a nirvána – összegez a buddhista Farkas Pál.
A Vatikán szerint nem kell aggódni
Szóra sem érdemes a december 21-ei világvége, legalábbis a Vatikán szerint. A pápai állam vezető csillagásza, Jose Funes atya – aki egyben XVI. Benedek pápa legfőbb tudományos tanácsadója – szerint teljesen légből kapottak a világvége-víziók. A 45 éves jezsuita pap azt mondta: bár az Univerzum valóban tágul, a Föld pusztulására még évmilliárdokig nem kell számítani.
Ez nem jött be1955. december 24.
Egy amerikai nő, Dorothy Martin kijelentette, hogy a Clarion bolygó lakói beszélnek hozzá, és közölték vele: hamarosan vége lesz a világnak. Sokan beálltak követői közé, 1955 karácsony éjszakáján a nő házánál gyülekeztek, imádkoztak és énekeltek. A világvége nem jött, amire Martin csak annyit mondott: Istennek megtetszett az igyekezetük, ezért nem pusztította el a világot.
