Sir David Frederick Attenborough brit természettudós, az ismeretterjesztő tévéműsorok egyik úttörője a végveszélybe került állatfajokra fókuszál. Legújabb dokumentumfilmje viszonylag ismeretlen teremtményeket mutat be.
A természettudós, aki nemrég még olyan végveszélybe került „látványos” fajokra hívta fel a figyelmet, mint a hegyi gorilla, a panda és a tigris, most új kedvenceket keresett, hogy más fajok is hasonló figyelmet kaphassanak. Ezúttal tíz kevésbé ismert és szokatlan teremtmény túléléséért harcol a 86 éves természettudós.
A panda már túlélte
– Sok olyan állatot ismerünk, amelyre hasonló sors vár, mint korábban a dodóra. Felkértek, hogy nevezzek meg tíz fajt, amelyet magammal vinnék a saját elképzelt bárkámra. Választhattam volna olyanokat, amelyek jobban illenek a szalagcímekbe. A királyi tigrist, a látványos jegesmedvét, a gyönyörűséges hópárducot vagy a pompás hegyi gorillát – mondta a The Daily Telegraphnak Attenborough. Azért választotta mégis az alábbi tízet, mert a világon még számos olyan rendkívüli lény él, amely nincs reflektorfényben.
– Az ő példájuk is bepillantást enged a természet egyedülálló változatosságába. Ezek is olyan állatok, amelyeket semmiképpen sem szeretnék elveszíteni.
Listájának első helyezettje a Brazíliában honos fekete oroszlánmajom. Ez a faj olyan ritka, hogy a múlt században sokáig már kihaltnak hitték, mígnem a hetvenes években Sao Paulo mellett felfedezték egy aprócska populációját. Ma vadon élő egyedeinek számát nagyjából ezerre becsülik. Érdekes faj egy akár száz évig is elélő szalamandra is. Ennek az állatnak a hímjei szájukban költik ki az utódokat.
Kihal a legszívósabb?
A hazánk szomszédságában honos barlangi vakgőte túlélése is veszélyben van. Föld alatti vizekben, barlangi folyókban él Horvátországban, Montenegróban és Olaszországban. A természettudós szerint a titokzatos kétéltű egyike a természet legtökéletesebb specialistáinak, mivel alkalmazkodott a teljesen sötét élőhelyhez, és akár tíz évet is kibír élelem nélkül.
– Régen azt hitték róluk Horvátországban, hogy sárkánykölykök. Valóban igen különös a külsejük. Nagyon vékony a lábuk, a testük rendkívül elnyújtott, de talán a legkülönösebb, hogy akár száz évig is elélhetnek – magyarázta Attenborough. Ám az élőhelyük egyre csökken. Tudniillik a vízszennyezés fenyegeti a világ egyik legszívósabb fajtájának a túlélését is.
Noha a szumátrai orrszarvú az orrszarvúfélék családjának legkisebbike, Attenborough listájának ő a legnagyobbika. A világ öt orrszarvúfaja mind veszélyeztetett, a szumátraiakból azonban mindössze kétszáz él vadon. Jelenleg fogságban szaporítják őket, hogy némi reményt nyújtsanak a megmaradásuknak.
A lista legszebbje a tudós – nem mellesleg a brit pillangóalap elnöke – kedvence, egy pillangó. A megszámlálhatatlanul sok gyönyörű lepke közül azért esett a választása a Priamosz madárpillangója nevű, Új- Guineában élő fajra, mert meglátása szerint „szívet melengető” a szépsége.
A pillangót egy olyan különleges emlős követi a sorban, amely közvetlen leszármazottja minden emlősök ősének. A patkányvakondfélék családjának képviselői leginkább a cickányokra emlékeztetnek. Egyikük, a haiti patkányvakond harminc centi körüli, éjszakai életmódot folytató állat, főként a Dominikai Köztársaság területén él. Nyála – és ezzel harapása – mérgező, mégis súlyosan veszélyeztetik a kutyák és a macskák, amelyek az embert kísérték el az Újvilágba.
– A patkányvakondok nem szépek ugyan, sokan irtóznak is tőlük, de páratlanok a maguk nemében. Ha elveszítjük őket, sosem láthatunk semmi hozzájuk hasonlót a Földön – mondta Attenborough.
Felfalják az aranyost
Nem túl mutatós az egérszerű, törpe erszényesnyest sem. Az utóbbi tíz évben azonban populációja több mint a felére csökkent, aminek elsődleges oka az Ausztráliába behurcolt óriásvarangy, amelynek mérgező bőre megöli az apró ragadozókat. A természetvédők most azzal kísérleteznek, hogy fogságban nevelnek erszényesnyesteket, amelyeket méregtelenített, de rosszullétet okozó varangyokkal etetnek. Azt remélik, hogy a kisemlősök megtanulják nem zsákmányállatnak tekinteni a békákat, amikor visszaengedik őket a természetbe.
Sir David listájára egy béka is felkerült. Nem véletlenül: Charles Darwin írt róla először, amikor 1834-ben Chilébe érkezett, ezért Darwin hegyesorrú békájának nevezték el. A legfőbb ellensége a hamu, amely erdei élőhelyeinek közelében száll fel a környező tűzhányókból.
– Nagyon figyelemreméltó béka, mivel a hímek költik ki az utódokat a szájukban. A petéket az apák a hangot adó torokzsákjukban tartják, itt fejlődnek ki a kisbékák. A hamu azonban kiszárítja és megöli azt a vegetációt, amely a békák otthonául szolgál – magyarázta a tudós.
Egy furcsa, pikkelyes emlős is kiválasztott, mivel Attenborough a pályafutása kezdetén egy ázsiai forgatás alkalmával megmentette a hátsó-indiai tobzoska egy példányát – egyenesen a serpenyőből. Arrafelé ugyanis csemegének számít a hangyászokra emlékeztető tobzoska. A testén kemény keratinpikkelyeket növeszt, melynek anyaga lényegében megegyezik az emberi haj és köröm építőanyagával. Nemcsak gasztronómiai értéke, hanem állítólagos gyógyereje miatt is kíméletlenül vadásszák.
– Az egyik legaranyosabb állat, amellyel valaha találkoztam. Nagy számban exportálják őket illegálisan, különösen Kínába. Az elmúlt tizenöt évben a tobzoskák több mint fele tűnt el.
Mélytengeri csoda
A tízes listán az utolsó előtti egy különleges kolibri, amely az Andok perui lábánál él. A levélfarkú csodakolibri a farktollait használja arra, hogy látványos, ám kimerítő módon párt találjon magának. A 15 centis madár hímjének farktollai nagyon hosszúak, líraszerűen hajlottak két tollpamaccsal a végükön.
Attenborough tizedik jelöltje sem mindennapi: a vénuszkosár a mélytengerben él, testének vázát az üveg alapanyaga, a szilícium- dioxid – köznapi nevén kova – alkotja.
Sir David Attenborough új kedvenceit a BBC Two csatornán dokumentumfilmben is bemutatta.
Tudós tévés legenda
Már több mint ötven éve készít a brit BBC tévécsatorna számára természetfilmeket és sorozatokat, amelyek közül is a legismertebb a kilenctagú Élet sorozat, mely átfogó képet mutat be a földi élővilágról. Attenborough annak idején a magyar nézők szívébe is belopta magát híres trilógiájával, amelynek darabjai az Élet a Földön, Az élő bolygó és Az élet megpróbáltatásai voltak. A hátizsákos világjáró hihetetlen kalandjainak és közvetlen, mesélős modorának köszönhetően egy csapásra Cousteau kapitány és Gerald Durrell társává emelkedett.
