Az ezres a legdrágább pénzünk

Naponta találkozunk vele, az életünk legalapvetőbb mozgatójává vált, mégis alig tudunk róla valamit. Igen, a pénzről van szó! A magyar bankjegyeket és pénzérméket a jelenlegi formájukban a 90-es évek végén kezdték nyomtatni. A kinézetük azóta alig változott, a címletekben viszont történt csere. Például előbb kivonták, majd más formában ismét bevezették a kétszázforintos érméket. 2008. március elsején az egy- és kétforintosok megszűntek, mivel túl drágák voltak. Az érmegyártás egyébként is kifejezetten ráfizetéses, az igazán nagyokat a bankjegyeken lehet kaszálni.

Bankjegyekből júniusban 293 millió darab volt a magyar lakosság zsebében, míg érmékből 1,2 milliárd lapult a pénztárcákban. Tavaly összesen 4,1 milliárd forintot költött az állam új bankjegyekre és pénzérmékre. Ez messze elmarad a 2007-es csúcstól, amikor közel 9 milliárd forint ment el az új címletek gyártására. A magyar forintot a Pénzjegynyomda Zrt. és a Magyar Pénzverő Zrt. készíti, mindkét cég a nemzeti bank tulajdonában van.

Tudta?

* A papírpénz valójában gyapot alapanyagú. Előállításuk jóval olcsóbb az általuk képviselt értéknél, igaz, nem is olyan strapabíróak, legfeljebb négy-öt évig használhatók. Átlagosan ötven forintba kerülnek. Az egyik legkisebb címlet, az ezerforintos kerül a legtöbbe: 56 forintba  

*  Tíz- és húszezresből van forgalomban a legtöbb: előbbiből júniusban 96 millió, utóbbiból 72 millió volt kézben. Ezekből a címletekből 2009 óta nem gyártottak új bankót. A legkevesebb, mindössze 20 millió darab a kétezresből van 

* A legdrágább érme a százforintos, hiszen a gyártási költsége áfa nélkül 41 forint. A legnagyobb bukás a tízforintos előállítása: a réznikkel ötvözetű tízes költsége ugyanis nettó 25,5 forint, vagyis áfával együtt már háromszor többe kerül, mint a névértéke. Az ötös és a húszas szintén ráfizetéses, előbbi nettó 15, utóbbi pedig 28 forintért készül. A kétszázas érmét olcsóbb legyártani, mint a százast