Áprilisban fogadhatja el az új alkotmányt az Országgyűlés. Lesz preambulum is, azaz bevezető szakasz, ezt nemzeti hitvallásnak hívják. Az új törvény azonban több sebből vérzik.
A kezdő szakaszban Istenről, a Szent Koronáról, az 56- os forradalomról esik szó. Lövétei:
A Magyar Köztársaság alkotmánya helyett Magyarország alkotmányának nevezik majd az új alaptörvényt. Lövétei:
Visszahoznák az új alkotmányban az 1949-ig érvényes vármegye elnevezést. Lövétei:
Érvénytelenítenék az 1949 és 1990 között elfogadott jogszabályokat. Lövétei:
Nem rögzítenék az alaptörvényben a polgármesteri és a képviselői tisztség összeférhetetlenségét és a határon túliak szavazati jogát. Lövétei:
A belföldön állandó lakhellyel nem rendelkező határon túliak tízfős listára szavazhatnak majd. Lövétei:
Államadósság-korlátot vezetnének be: a GDP-hez viszonyított adósság mértékét ötven százalékban maximálnák. Lövétei: Ez így önmagában nem elég. Olyan szabályokat kell hozni, amelyek kimondják, hogy ha eléri az adósság az ötven százalékot, akkor milyen mechanizmusok lépnek életbe.
Nem lesz olyan passzus, ami arra vonatkozna, hogy súlyos bizalomvesztés miatt előállott alkotmányos politikai válság esetén az államfő feloszlathatja a parlamentet. Lövétei: Ha a parlament megvonja a bizalmat a kormánytól, akkor muszáj új választást kiírni, függetlenül attól, hogy az államfő oszlat vagy sem.
Megjelenik a magzati élet védelme, ám abortusztilalom nem lesz. Lövétei: Most csak az élethez való jogot deklarálja az alkotmány. Azon megy a vita, hogy mikortól határozzák meg a magzati kort. Ez azt jelenti, hogy szigorítani fogják az abortusztörvényt. A jelenlegi helyzet az, hogy már most sem lehet a 13. héttől abortuszt végrehajtani. Lehet, hogy ezt a határt viszik lejjebb, így szigorítva a rendelkezésen.
Módosul az Alkotmánybíróság jogköre a testület egyetértésével. Lövétei: A határokat le kell fektetni az alkotmányban még akkor is, ha a működésről más törvény rendelkezik.