Napok óta szakadatlanul esett a hó, a komor felhők nehéz dunyhaként fojtogatták a várost, mínusz tíz fok rajzolt jégvirágot az ablakokra, s ha már túl magasra púpozódtak a kupacok, hangos reccsenéssel lódultak meg a háztetők lavinái. Gézu még egy utolsó, bánatos pillantást vetett a nagyitól örökölt komódra, aztán lesújtott a fejszével. A parkettát már rég felhasogatta, most már a bútorokon volt a sor, valamivel muszáj fűteni, a gázcsapokat hónapokkal korábban elzárták az ukránok.