Ma 96 éve született Andy Warhol: íme a pop-art királyának titkai, botrányai, és máig ható öröksége

Andy Warhol neve mára egyet jelent a pop-arttal, de az életműve sokkal összetettebb annál, mint amit egy Campbell-leveskonzerv vagy egy Marilyn Monroe-arckép elsőre sugall. Warhol szlovák bevándorlók gyermekéből lett New York művészvilágának excentrikus zsenije, aki a 20. század vizuális kultúráját örökre átalakította. Sztárokkal barátkozott, médiahackeket tervezett, és saját művészgyárában sorozatban gyártotta az ikonikus alkotásokat. A halála óta eltelt közel négy évtized ellenére a Warhol-jelenség ma is él, nemcsak a galériákban, hanem a reklámokban, a mémekben, sőt a közösségi médiában is. A születése évfordulója alkalmából összegyűjtöttük Warhol életének legizgalmasabb mozzanatait, kapcsolatait, és megvizsgáltuk máig tartó hatását. 

Andy Warhol igazi különc volt, látszólag tele összeférhetetlen ellentmondásokkal

A homoerotikus képek iránti rajongása mellett Andy Warhol elkötelezett hívő volt, aki üzletemberként kritizálta a kapitalizmust. Andrew Warhola néven született Pittsburghben, szlovák bevándorló szülők gyermekeként. Gyerekkorát beárnyékolta a betegsége – nyolcéves korában egy életveszélyes idegrendszeri kórság, az úgynevezett „vitustánc” támadta meg – és a kiközösítettsége, de már ekkor szenvedélyesen rajzolt, és vonzódott a sztárok, filmek és híres emberek világához. A szülők katolikus szemléletben nevelték fel, ami élete végéig elkísérte: napi szinten járt a gyülekezetbe. A Carnegie Institute of Technology nevű intézményben végzett iparművészet szakon, majd reklámgrafikusként kezdett dolgozni New Yorkban. 

A pop-art megszületése

Az 1960-as évek elején Warhol új irányt vett: a hétköznapi tárgyakat és tömegkultúrát emelte be a képzőművészet világába. 1962-ben bemutatta a híres „Campbell’s Soup Cans” című sorozatát, majd jöttek az Elvis-, Marilyn- és Liz Taylor-portrék. Ezekkel új műfajt teremtett – a pop-artot –, amely a társadalom termelésre és fogyasztásra épülő mechanizmusának tartott görbe tükröt. 

The Factory és a hírességek

New York-i stúdióját, a The Factory-t nemcsak művészeti központként használták, hanem underground klubként is működött, amely rövid időn belül New York művészeinek közkedvelt találkozópontjává és partihelyszínévé vált. A köznyelvben csak Ezüst gyárként emlegették celofánnal dekorált falai miatt. Ide jártak alkotni, szórakozni és ismerkedni többek között modellek, zenészek, költők és drag queenek, köztük Edie Sedgwick, Nico, Lou Reed, Jean-Michel Basquiat és Bob Dylan, valamint velük együtt a teljes LMBTQ-közösség. A Velvet Underground zenekart is ő menedzselte, és ő tervezte az első lemezborítójukat. 

Az 1968-as merénylet és a fordulat

1968-ban Valerie Solanas, a radikális feminista írónő három lövést adott le Warholra, ami majdnem az életébe került. A művész sosem épült fel teljesen, fizikailag és lelkileg is megváltozott. Ettől kezdve zárkózottabb lett, kevesebbet nyilatkozott, de a munkatempójából nem vett vissza. Sorra készítette a portrékat a hírességekről és dúsgazdag megrendelőkről, miközben tovább építette saját kultikus imázsát. 

Warhol és a hírességek: szerelem, barátság, marketing

Warhol mindig vonzódott a hírnévhez és a hírességekhez, utóbbiak esetében nemcsak mint témákhoz, hanem mint emberi kapcsolatokhoz is. Marilyn Monroe, Mick Jagger, Liza Minnelli, John Lennon és Diana hercegnő mind modellt ültek neki, de sokukkal baráti viszonyt is ápolt. Többen úgy tartják, hogy Warhol nemcsak művészként, hanem márkaépítőként is megelőzte a korát – az önmaga köré épített kultusz ma a közösségi média influenszerek követendő példája. 

Érdekességek Warholról:

1.  Állítólag több mint 50 különböző parfümöt tartott otthon, és mindennap másikat használt. 
2. „Mindenki híres lesz 15 percre” – híres mondása ma is a digitális korszak jelszava. 
3. Több mint 60 filmje és kísérleti videómunkája van, köztük a hírhedt „Sleep”, amely egy férfit mutat alvás közben – több mint 5 órán át. 
4. Saját tévéműsora is volt az MTV-n Andy Warhol’s Fifteen Minutes címmel

1987-ben halt meg egy rutin epehólyagműtét utáni szövődmény következtében. A róla elnevezett Andy Warhol Museum Pittsburghben található, ez a világ legnagyobb, egyetlen művésznek szentelt múzeuma. Művei a mai napig rendszeresen cserélnek gazdát aukciókon, ráadásul rekordáron. Munkásságának a hatása tovább él a kortárs művészek, reklámgrafikák és digitális kultúra világában is.  

1986 júliusában Stephen Phillips, az ITN műsorvezetője interjút készített Andy Warhollal az önarckép-kiállításának megnyitóján. Warhol jellegzetesen szokatlan válaszokat adott Phillips kérdéseire...

Ezek is érdekelhetnek: