Isten mentette meg: Rózsákat hazudott, hogy jótékonykodhasson Erzsébet

A 13-a sokak felfogásában balszerencsét hozó nap akkor is, ha nem péntekre esik. A hazai katolikus naptárban mégis ekkor jegyeznek egy jelentős ünnepet: november 13-a a magyar szentek és boldogok napja, egyes vélemények szerint ez a magyar mindenszentek ünnepe.
A 13-a sokak felfogásában balszerencsét hozó nap akkor is, ha nem péntekre esik. A hazai katolikus naptárban mégis ekkor jegyeznek egy jelentős ünnepet: november 13-a a magyar szentek és boldogok napja, egyes vélemények szerint ez a magyar mindenszentek ünnepe.

A november elsejei „általános” mindenszentek ünnepe után november 13-án mindazokra emlékezünk, akik a katolikus hit szerint „hősies fokon gyakorolták a keresztény erényeket”. A magyar szentek és boldogok között vannak hétköznapi emberek és ismeretlen hősök is. A meghatározás szerint közös bennük, hogy „magyar földből sarjadtak, vagy idegenből érkezve magyar földön teljesedett ki életművük”.

Boldogok, szentek

A boldoggá, illetve szentté avatás részletes rendjét VIII. Orbán pápa (1623–1644) határozta meg, és minimális változtatásokkal máig érvényes. A boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) egyházjogi fogalmak a római katolikus egyházban: annak az ünnepélyes kijelentése, hogy az elhunytat Isten felvette a szentek, illetve a boldogok seregébe. A boldoggá avatás mindig megelőzi a szentté avatást, a boldoggá avatott személyt az egyház hivatalosan felveszi a szentek jegyzékébe, de a hívek a boldoggá avatott személy ereklyéit még nem tehetik ki nyilvános tiszteletre, és templomot sem szentelhetnek neki, viszont kápolnát vagy harangot igen. A szentté avatás tehát magasabb szintű: a boldoggá avatás során az egyház megengedi az illető tiszteletét egy adott közösség számára, a kanonizálás során pedig az egyház hivatalosan tisztelni kezdi az illetőt. Már a kereszténység történetének kezdetén tisztelet övezte azokat, akik a legközelebb álltak Jézushoz: édesanyját, Szűz Máriát, nevelőapját, Szent Józsefet, másod-unokatestvérét, Keresztelő Jánost és az apostolokat.

Ez is érdekelheti

Városi legenda - Izomsorvadást gyógyított a szentkúti forrás

Ma is a legszentebb rejtély a torinói lepel

Szentként tisztelik a magyar papot

Kötényes jótevő

Az egyik legismertebb magyar szent, az Erzsébet-utalványon is látható Szent Erzsébet 1207-ben született, öt gyermek közül harmadikként. 1213-ban meghalt az édesanyja – a Katona József Bánk bán című drámájából ismert Gertrúd királyné –, ezután sokáig rémálmai voltak, és csak évekkel később tudta meg anyja meggyilkolásának tragikus történetét. Erzsébet korán elkezdte a vezeklő életmódot: gyakran böjtölt, ostorozta magát, vezeklőövet is hordott, éjjelente gyakran virrasztott.

Erzsébet igyekezett enyhíteni a szenvedéseket, élelemmel látta el a szegényeket © MTI

Első gyermekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, szegényeket segített. Második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban. Erzsébet igyekezett enyhíteni az éhínségek, járványok okozta szenvedéseket, élelemmel látta el a szegényeket, leprás betegeket fürdetett. 1231-ben halt meg, IX. Gergely pápa avatta szentté 1235-ben. Árpád-házi Szent Erzsébetet általában rózsákkal a kötényében vagy a kosarában ábrázolják. Ennek eredete az a legenda, mely szerint férje halála után Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, eközben sógorával, Henrikkel találkozott. Arra a kérdésére, hogy mit visz a kosarában, Erzsébet, tartva attól, hogy esetleg megtilthatják neki a jótékonykodást, így válaszolt: ró­zsákat – és valóban ró­zsák voltak a kosarában. Isten csodát tett, mert nem akarta, hogy a szent asz­szonyt hazugságon érjék. Gyakran ábrázolják még korsóval, amelyből a szegényeknek adott inni, illetve pálmaággal, ami a halál feletti győzelem jelképe.

A szegények orvosa

Egy ősrégi magyar főnemesi család sarja a Dunakilitiben 1870-ben született Bat­thyány-Strattmann László.

Batthyány-Strattmann László szegényeket gyógyított ingyen © Wikipedia

Az orvosegyetem befejezése után magánkórházat nyitott Köpcsényben, és orvosként is folyamatosan továbbképezte magát, először sebész, majd később szemész képesítést szerzett. 1915-ben gróf Batthyány László a 7. Batthyány-Strattmann herceg lett, és családjával a körmendi kastélyba költözött, amelynek egy szárnyában szemészeti klinikát rendezett be. A mélyen vallásos orvos a nincstelen betegeket ingyen gyógyította, ezért a „szegények orvosaként” vált ismertté. A doktornál 59 éves korában hólyagrákot állapítottak meg, majd 14 havi betegség után 1931-ben hunyt el. Nem csak szülőfalujában, Dunakilitin él ma is elevenen a boldog doktor tisztelete: a Magyar Köztársaság kormánya 1999-ben megalapította a Batthyány-Strattmann László-díjat, amelyet az egészségügyben több évtizeden át kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeknek ítélnek oda, évente két alkalommal.

© MTI

Batthyány-Strattmann Lászlót sokan már életében szentként tisztelték. A boldoggá avatási eljárása 1944-ben kezdődött, majd II. János Pál pápa 2003. március 23-án avatta boldoggá.

Magyarországi avatás

Az 1899-ben Kassán született Boldog Salkaházi Sára apácanővér közel száz zsidó megmentője volt a nyilas rémuralom idején.

Boldog Salkaházi Sára apácaként zsidókat mentett © Wikimedia

2006. szeptember 17-én a budapesti Szent István-bazilika előtti téren avatták boldoggá, tízezres tömeg előtt. Ez volt az első, Magyarországon celebrált boldoggá, illetve szentté avatás 1083 óta.

© Földi Imre

Várd a vendégeket a legédesebb linzerekkel az ünnepek alatt!

@borsonline

Elindult a Bors #dellatanc kihívása 💃 Töltsd fel a saját #dellatanc videódat a borsonline.hu-ra és nyerj Samsung fülhallgatót! #bors #reklam #nekedbe

♬ eredeti hang - Bors