Ezek a betegségek jellemzően sportspecifikusak, vagyis gyakran egy adott sportág idézi elő őket, ezért is kapták róluk elnevezésüket, ennek ellenére rengeteg „átlagembert” is érintenek - írja a Fanny magazin.
Fokozott igénybevétel és az alkar túlerőltetése miatt a teniszezőkön kívül, pingpongozóknál, vívóknál, testépítőknél, de valójában bárkinél jelentkezhet ez a probléma. Ezt leginkább egy adott mozgás folytonos ismétlődése idézi elő, például a monoton munkavégzés, vagy a kart naponta megerőltető fizikai munka. Ilyenkor ín-, kötőszöveti- és csonthártyagyulladás is kialakulhat az alkar feszítő izmainál, amelyek fájdalmat okoznak könyéktájon és a kézfejben. További tünetek a kar zsibbadása, érzékenysége, duzzanat, nehéz mozgatás, ügyetlen mozgás, csökkent emelési és szorítási képesség.
Szakember felkeresése után gyógytornával és manuálterápiával kezelhető a teniszkönyök, emellett speciális otthoni gyakorlás is szükséges a javulás érdekében. A gyógyulás pár héttől néhány hónapig tarthat, része lehet a gyógyszeres fájdalomcsillapítás. Műtéti beavatkozás csak súlyos esetekben jön szóba.
Szintén terhelésre jelentkező panasz a futótérd, ami bár gyakran érinti a futókat és ugrókat, mindennapos aktív élet mellett is kialakulhat, sporttevékenységtől függetlenül, akár már fiatalkorban. A gyakori és erős földet éréssel járó mozgásformák túlterhelik a térkalácsban és körülötte található inakat, ízületeket, de akár egy sérülés, vagy helytelenül végzett edzés és a fizikai munka miatti megerőltetés is előidézheti. Tünetei között szerepel a térdkalács környéki hasogató vagy tompa fájdalom, ami vándorolhat, és fokozódhat az olyan mozgások hatására, mint a futás, guggolás, lépcsőzés vagy éppen a sok ülés. A hirtelen terhelés mellett a mozgáshiányból fakadó befeszült combizom is okozhat problémát.
A megfelelő és célzott gyógymód meghatározásához elengedhetetlen, hogy a probléma eredetét pontosan felderítsük. Házi praktikák helyett ezért minél hamarabb keressünk fel szakembert. A kezelés módjai lehetnek a célzott gyulladás- és fájdalomcsökkentő injekciók, az orvosi lézer vagy lökéshullám terápia. A mobilizáció itt is kivételesen fontos, de az izmok erősítése és a nyújtása is alapvető ahhoz, hogy újra szabad és panaszmentes legyen a mozgás. Operáció ritkán szükséges.
Azokat érinti, akik vagy valamilyen sporttevékenység (úszás, kosár-, röplabda), vagy valamilyen fizikai munka, például szobafestés, szerelés miatt rendszeresen és több időn át a fejük fölé emelve tartják a karukat. Ennek következtében elváltozás alakulhat ki a vállízületben, és környékén. A más néven dobóváll vagy ütközési szindróma a forgatóizomzat, azaz rotátorköpeny négy izma és azok inainak sérülése, ütközése miatt alakul ki, és gyulladást, duzzanatot, akár részleges szakadást is indukálhat. Jellemző panasz a fájdalom a kar fej felé emelésekor és forgatásakor, a beszűkült mozgás, és az ízületi tok gyulladása.
Nagyon fontos a váll pihentetése, és ha nem enyhül a fájdalom, vagy többször visszatér, mindenképpen keressünk fel orvost, aki meghatározza a megfelelő kezelési módot. Ezek közé tartozhatnak a fizioterápiás eljárások, gyulladáscsökkentő készítmények és injekciók, gyógytornász által javasolt gyakorlatsorok, nyújtás és az izmok erősítése. Bizonyos esetekben műtét is indokolt lehet.
A boka gyakori terhelése, a hirtelen irányváltások és ugrások megviselik ezt a területet, a focisták mellett a kosárlabdázókat, rúgásos küzdősportot űzőket, de még a táncosokat is érintheti. Ezen kívül bárkivel megtörténhet, hogy rosszul lép, elbotlik, elesik. A nem megfelelő lábbeli viselése, mint a magassarkúk vagy a rosszul támasztó, illeszkedő cipők, és a láb ízületeinek terhelésével járó elhízás is előidézhetik a boka sérülését. A panaszok általában a következők: korlátozott mozgástartomány, fájdalom és gyulladás, melyek fokozatosan alakulnak ki.
Első lépésként célszerű röntgenfelvételt készíttetni, majd a vizsgálati eredmények alapján alkalmazhatunk fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszereket, duzzanatot enyhítő készítményeket, fizikoterápiát, végső esetben helyreállító műtétre is szükség lehet.
A lovaglóizom a comb elülső és belső részén található, közel a csípőízülethez, öt izom alkotja, melyek mind meglehetősen sérülékenyek, főleg, ha edzetlen állapotban vannak, és hirtelen megerőltetjük őket. Sérülése a focisták, vívók, atléták és kézilabdások, korcsolyázók és sífutók mellett azoknál is megfigyelhető, akiknek alapvetően gyengék a háti- és hasizmai, esetleg valamilyen csípő vagy medencei rendellenesség, a környéken találhatok ízületek károsodása áll fenn. Tünetei leginkább a lokális fájdalom, ami plusz terhelésre erősödik, érzékenység nyomásra, vérömleny, akár nyugalmi fájdalom.
Hirtelen sérülés esetén érdemes azonnal tehermentesíteni az izmot, a fájdalomcsillapítás mellett hűteni, jegelni is lehet, illetve felpolcolni, pihentetni a lábat. Ezzel együtt szakemberrel is célszerű konzultálni. A fájdalmas tünetek enyhítése után minél előbb fontos mozgásba kezdeni nyújtó és rehabilitációs gyakorlatokkal.
Ha sportolunk, gondoskodjunk a megfelelő bemelegítésről és levezetésről, ne terheljük túl a testünket, figyeljünk oda az adott sport vagy edzőtermi órák során a gyakorlatok helyes kivitelezésére, az eszközök megfelelő használatára, a rendszerességre. Ezen kívül hallgassunk a szervezetünk jelzéseire, és iktassunk be pihenőket is. Ez utóbbit a hétköznapi munkavégzés során is érdemes betartani, például bizonyos időközönkénti könnyű tornával. Ha fájdalmat észlelünk, függesszük fel a megerőltető tevékenységet. Érdemes erősíteni az érintett testrész és terület körüli izomzatot, illetve jó támaszt nyújtó cipőt viselni. Mivel a túlsúly komoly terhelést jelent a térdekre, bokára és ízületekre nézve, tanácsos ezzel a témával is foglalkozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.