Így jöhet el a világvége: 100 milliókat fenyeget a klímaapokalipszis

Régóta tudjuk, hogy a globális felmelegedés már most is számos nehézséget és katasztrófát okoz világszerte – és a helyzet a jövőben csak súlyosbodni fog, egészen addig, amíg nem hagyunk fel teljesen a szén, az olaj, és a gáz tüzelésével. A klímaváltozás egyik drámai hatása, a tengerszint emelkedése áll a a CANAL+ gyártásában készült új hétrészes dán sorozat, a Mint a családunk fókuszában. A Direct One kínálatában elérhető széria a nem túl távoli jövőben játszódik, ahol Dánia komplett lakosságát evakuálni kell az egyre emelkedő tengerszint miatt. Emberek milliónak változik meg szó szerint egyik napról a másikra az élete: mindent maguk mögött kell hagyniuk, és új, a kormány által kijelölt otthont kell találniuk maguknak. A dráma pillanatokban bővelkedő, rekord-költségvetésű sorozat kapcsán megkérdeztük Bart István klímapolitikai szakértőt azzal kapcsolatban, hogy véleménye szerint hasonlóképpen zajlik-e majd a milliókat veszélyeztető klímakatasztrófa.

Mint a családunk: így érkezik a világvége

„A tengerszint-emelkedés a valóságban lassú, évtizedek alatt kibontakozó folyamat. Az átlagos tengerszint a huszadik század eleje óta kb. 25 centit emelkedett. A sorozat ezt az alkotói szabadság jogán jelentősen felgyorsítja. A tengerszint emelkedését nem úgy kell elképzelni, mint ahogy egy kád vízben szép lassan nő a vízszint, ha megeresztjük a csapot. Bár van egy fokozatos lassú emelkedés, a probléma inkább az, hogy inkább arról van szó, hogy a partvidékre behatoló tengeri áradások egyre erősebbek és gyakoribbak lesznek, egyre mélyebbre hatolnak be a szárazföldre, az alacsonyan fekvő városok egyre gyakrabban kerülnek víz alá. (Erre jó példa Velence, ahol az utóbbi évtizedben drámaian megnőtt az olyan napok száma, amikor a város egy része víz alá került - a szerk.) Emellett felerősödik a part-menti erózió, illetve a sós víz betör az talajvízbe, károsítva a növényzetet. Napjainkban is vannak emberek, akik kénytelenek elköltözni a tenger elől, de ez egyelőre csak kisebb településeket érint, jellemzően folyótorkolatokban” - kezdte Bart István.

Az évtizedek előrehaladtával egyre több embert érint a tengerszint emelkedés. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint 2100-ig kb. 30 centiméter és 1 méter közötti tengerszint-emelkedés várható. A bizonytalanság abból is fakad, hogy nem tudjuk, hogy mikorra áll le az emberiség a szén, az olaj és a gáz tüzelésével. Az egy méter talán nem tűnik soknak, de a világon nagyjából 150 millió ember lakik a tengerszinthez képest egy méteren belül – és a fent említett káros hatások (viharok, erózió) még további százmilliókat fenyegetnek. A hatmilliós Dániában kb. félmillió ember van, akiket veszélyeztetnek a tengeri áradások, illetve az erózió.

Mint a családunk: Katasztrófafilm és családi dráma egyben

A Mint a családunk a közelgő katasztrófa képei mellett nagy hangsúlyt fektet az emberi drámákra: családok szakadhatnak el, emberek válhatnak pillanatok alatt nincstelenné, nem beszélve a gazdaság összeomlásáról. Bart István szerint ezek a tényezők nem csak a sorozatban, de a valóságban is nagyon súlyos kérdések.

„A mindennapi élet azonban nagyon is megváltozhat, ahogy a szériában is. Az éghajlati veszélyek növekedésének az egyik első hírnöke, hogy nagyon megdrágul a házak biztosítása, vagy egyenesen elérhetetlenné válik. A klímaváltozás miatti migráció napjainkban is jelentős: Banglades partvidékéről évente tízezrek kénytelenek elköltözni, az USA déli határán átjutni próbáló közép-amerikaiak jelentős részben olyan földművesek, akiket tönkretettek az egyre gyakoribb szárazságok. Az olyan kis csendes-óceáni szigetországokban, mint Tuvalu vagy Kiribati, már zajlanak tervezett kitelepítések. A gazdagabb helyeken (pl. New York városában, vagy Velencében) tengeri védőgátakat építenek, de nyilván nem lehet minden tengerpartra falat építeni” – mondta Bart István.

Vajon a katasztrófa még elkerülhető vagy lassítható? Tényleg száz milliók élete kerülhet veszélybe, vagy akár komplett országok tűnhetnek el, mint a Mi a családunk című sorozatban?

„A klímaváltozás veszélye itt van velünk, és a helyzet minden nappal súlyosabb lesz, egészen addig, amíg nem hagyunk fel a szén, a gáz, és az olaj tüzelésével. Az utóbbi évtizedben óriási eredményeket ért el a világ a nap-, és a szélenergia elterjesztésében, de mivel a világ teljes energiaigénye továbbra is nő, ezért a légkör üvegházgáz-koncentrációja is növekszik. Ezért még a mostaninál is gyorsabban kellene haladnunk a tiszta technológiák elterjesztésében. Ehhez komoly állami szerepvállalásra és politikai akaratra van szükség. A politikai akarat megteremtése pedig mindannyiunk feladata” – tette hozzá.