Amióta méréseket végeznek, a tavalyi az ötödik legmelegebb nyár volt Bécsben. A hősziget-jelenség a fővárost különös mértékben sújtja, ez alól pedig a Duna-sziget sem kivétel. A negatív hatások ellensúlyozására Bécs a sziget megújítása mellett döntött. A klímavédelmi program az Európai Unió LIFE DICCA projektjének keretében valósul meg, amely arra mutat jó példát, miként alkalmazkodhat egy nagyváros a klímaváltozáshoz - derül ki Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményéből.
A Duna-sziget építésénél, a 70-es, 80-as években a folyó egyes holtágait megőrizték és kis tavakat alakítottak ki belőlük, melyek később ritka állat-és növényfajok értékes élőhelyeivé váltak. A klímaváltozás miatt azonban a tavakat már a kiszáradás fenyegeti, ezért a város a meglévő tavak revitalizálása és két új tó létrehozása mellett döntött. A tavak vízkészletének megújítása szélturbinákkal működtetett öntözéses vízcsere-rendszerrel történik és várhatóan még idén elkészül. A Tritonwasser nevű tavon kilátópont is épül.
Szintén folyamatban van három, úgynevezett fenológiai kert építése, ahol a növények fejlődési szakaszait lehet vizsgálni. A kertekbe őshonos fákat és cserjéket telepítenek, a látogatók pedig információs táblák segítségével követhetik nyomon az egyes fajok életciklusát a különböző évszakokban. 2020-ban 25 szárazság-, és hőségtűrő vadgyümölcsfát is telepítettek a szigetre, amelyek jól bírják a városi klímaváltozás hatásait.
Ezek a fák ökológiailag különösen értékes fajok: vadalma, madárberkenye, sajmeggy, szelídgesztenye. Akik a nyári hőségben a szigetre látogatva megpihennének, letelepedhetnek az újonnan létesített öt hűsítő pergola árnyékában is. Az indákkal befuttatott pergolák alatt ülő- és fekvőalkalmatosságok találhatók, ahonnan csodás panoráma nyílik a Dunára. Az árnyékolókkal további 210 négyzetméter zöldfelület keletkezett.
Májustól novemberig idén is munkába állnak a szigeten a „fűnyíró bárányok", akik környezetbarát módon tartják karban a füves területeket a sziget északi részén. Az állatok 2020-ban 14 hektárt legeltek le, az így gondozott füvet pedig a mérések szerint sokkal több rovarfaj látogatja a gépi nyírású rétekhez képest. A szigeten 2020 óta 18 méhfaj is él, közöttük mézelő- és vadméhekkel. Amellett, hogy a méhek segítenek az ökoszisztéma fenntartásában, nekik köszönhetően tavaly óta a szigetnek saját méze is van, amelyet helyben meg is lehet vásárolni.
A Duna-sziget mikroklímájának mérésére és az időjárás megfigyelésére 2019-ben öt meteorológiai mérőállomást telepítettek a szigetre, amelyek napenergiával működnek. A klímabarát lépésekkel várhatóan csökken a sziget gondozásakor kibocsátott szén-dioxid mennyisége és a ráfordított energia is, a terület mikroklímája pedig javul. A LIFE DICCA projekt 2018-ban indult és 2023-ig tart, a 2 millió eurós összköltség felét az Unió állja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.